This study analyses the work between a global dairy company and a corporate foresight consultancy over a four-year, three-project span. It evaluates the development of two primary futures skills: anticipation and cognitive flexibility, and their impact on decision-making. This study was conducted by employing a thematic analysis of semi-structured interviews with company personnel involved in these projects. The interviews covered the participants’ experiences, the use of the selected futures skills, and the impact on decision-making. The interviews were coded, and emergent themes were identified and refined. While there were no direct changes to decisions because of the projects, the futures work has influenced the participants’ futures skills, namely anticipation and cognitive flexibility. This influence, in turn, had a discernible impact on their decision-making processes and the company’s decision-making culture.

During the last decade, low-cost airlines have dominated the European air transport market. The low-cost airline industry is expected to grow at a compound annual growth rate (CAGR) of more than thirteen percent from 2022 to 2027. In this study, we conducted a comparative case study analysis to analyse and compare the entrepreneurial behaviour of two of the most prominent players in the airline industry (Ryanair and Wizz Air). For example, our first research framework was used to examine how Ryanair and Wizz Air applied entrepreneurial behaviours (innovativeness, proactiveness, and risk-taking) to respond to changes due to Brexit and the Covid-19 pandemic. According to the results from the study’s first framework and second framework (the process of foresight), Wizz Air responded more innovatively and proactively to the changes caused by Brexit and the Covid-19 pandemic. Lastly, this study found that in comparison with Ryanair, Wizz Air was able to adapt its business model more efficiently to changes in its external environment.

Digitalisation is an emerging trend influencing enterprises in developing nations to adapt and improve entrepreneurial performance. The purpose of the study is to establish the relationship between entrepreneurship digitalisation and the performance of women businesses in an emerging economy. A quantitative research study was conducted in Mashonaland West province in Zimbabwe. Data were collected through structured questionnaires from 312 women entrepreneurs in various sectors of the economy using a self-administered structured questionnaire. Respondents were randomly sampled, and data were analysed using Structural equation modelling in Amos V21.The study found a strong correlation between women’s entrepreneurial performance and the performance expectation of digital technologies. The results also indicate that women’s entrepreneurship performance is positively impacted by the effort expectations of digital technologies. Additionally, the findings of the study suggest that entrepreneurs’ age has a moderating effect on the relationship between entrepreneurship digitalisation and women entrepreneurship performance.

In our research we look at the efficiency of public service delivery. The Covid19 pandemic in 2020 and the Russian-Ukrainian conflict in 2022 challenge not only profit-oriented corporations but also budget-based organizations. The sustainable operation of municipal undertaking is of paramount importance, as municipalities manage public funds, and their activities have an impact on society as a whole. The aim of the study is to examine the liquidity and profitability situation and capital structure of municipal companies in the Visegrad countries. The method of analysis consists in categorising the indicators based on the literature and presenting the distribution of these data. The study is based on panel data from 2017 to 2021. An important finding of the study is that Czech companies have the best governance indicators of all the countries studied.

This study investigates the interplay between Occupational Health and Safety (OHS) practices, employee commitment, and employee performance at manufacturing companies. A quantitative approach using correlation and regression analyses assessed relationships between variables. Data were collected from 115 employees across three manufacturing companies in Ghana’s Awutu Senya District. OHS practices positively influence both employee commitment and performance, with commitment partially mediating this relationship. This suggests that a safety-focused environment leads to a more committed and high-performing workforce. These findings hold significant practical implications for manufacturing companies. By prioritizing comprehensive OHS initiatives, organizations can cultivate a safer and more supportive work environment, which leads to a more engaged and productive workforce. This study examines the under-explored mediating role of employee commitment in the OHS-performance relationship within the manufacturing industry in Ghana. By doing so, it extends knowledge and offers insights for optimizing workplace safety, employee well-being, and organizational success.

The paper introduces and compares four prominent sustainable university rankings: People & Planet’s University League, QS World University Rankings: Sustainability, Times Higher Education Impact Ranking, and UI GreenMetric. In the paper, the authors analyse the methodologies, thereby revealing similarities, differences, and top global performers. Additionally, the positions of Hungarian universities are evaluated in these rankings. The study addresses the need for universities to provide more information on their impacts and examines the relationship between sustainability rankings and overall university rankings. Based on the analysis of two global university rankings, no evidence was found about global leaders being the top performers in sustainability dimensions. Large international universities can benefit from overall university rankings, while sustainability rankings might be a good opportunity for smaller universities to differentiate themselves from their competitors. To put it simply: if a university is not performing super well in education and research, focusing on sustainability issues can provide a pathway to achieving a favourable position in sustainability rankings, which offers an alternative recognition and competitive advantage.

The present research investigates the influence of gender on the roles and competencies in Key Account Management (KAM) across various cultural settings. Twenty-six managers from the following six countries participated in this study: Germany, France, Spain, Hungary, India, and Vietnam. The five major themes uncovered through thematic analysis shed light on the gender dynamics in KAM. Insights into gender-specific approaches to KAM are provided by our findings, which also emphasize the distinct contributions of various genders in KAM. The result highlights the potential advantages that organizations can derive from incorporating gender diversity into KAM teams. This study, which is among the initial ones to examine gender perspectives in KAM on an international scale, addresses a substantial void in the current body of literature and offers noteworthy implications for applied theories.

Family firms have continued to register low survival rates. Across the world, research puts the survival rate of family businesses beyond the third generation at a mere single digit. The dilemma is also that despite the high failure rate of family-owned firms, the world’s most enduring companies also belong to this class. What do they do differently from the majority of their peers? Succession planning tops the list of the 21st century’s paradoxical challenges facing family business enterprises. Past studies have been barely conclusive on whether and how succession planning, or the lack of it, affects business economic performance. The current study assesses the effect of succession planning on business economic performance. The study used a deductive approach, a survey research strategy, and an explanatory research design to fulfil its objectives. Data analysis was done through descriptive as well as inferential analyses. Regression analysis results indicated that succession planning is a statistically significant determinant of business economic performance. The study recommends that firms should improve their measures targeted towards the prior identification of roles and leadership positions that require successors. The study also recommends the enhanced preparation, grooming, and development of identified successors.

The consideration of sustainability aspects has become increasingly essential and explicitly required by regulatory bodies and financial market participants so that efforts for mitigating climate change and avoiding a global ecological collapse could be strengthened. However, the methods used to measure transition risks do not always adequately describe the relationship between financial assets and environmental pressures. The currently implemented methods are limited to assessing the risks of financial portfolios based on their industrial sector classification and consider only direct emissions. In contrast, Scope 3 effects, which account for a significant part of total emissions, are excluded from the calculations. To reveal how reliable recent knowledge on climate risks is, in this study we investigate the currently used methods of climate exposure evaluation and conduct an analysis for the EU-27 countries by extending the calculation to indirect impacts. Our calculations reveal that the most affected industries are hotels and restaurants, construction, manufacturing, and other services, in which overall emissions are seven times higher on average than direct values. These results also suggest that the aforementioned segments need different risk assessments and additional examinations as part of investment and lending processes.

In the modern economic system, where the service sector has significantly increased in importance, the accumulation of human capital no longer relies solely on traditional factors such as education, training and healthcare, but increasingly depends on informal education, particularly learning activities during leisure time. Driven by the amalgamation of personality economics and neuroeconomics, a novel theory of human capital has surfaced, which emphasizes the acquisition of cognitive and noncognitive abilities through informal learning activities such as hobbies and social engagements. Utilizing the time allocation theory as a foundation, this study investigates the role of leisure time in bolstering human capital. The paper spotlights the ‘Learning by Doing’ and ‘Learning by Playing’ phenomena, which are instrumental in enhancing practical abilities and creativity. The study offers a critical examination of how human capital theory has evolved, particularly regarding the influence of leisure on skill development. This study also highlights the crucial importance of learning during leisure as a contributing factor to economic growth and positions it as a vital pathway for future human capital accumulation. Moreover, it proposes new avenues of research to deepen the understanding of human capital and leisure economy theories, thereby providing valuable perspectives for the progress of society and the economy.

Our research team was formed with the intention of investigating the challenges associated with business-related courses and finding answers to the difficulties identified. Tax-related courses are of particular interest to this research. We intend to examine the context of the issue of using a sophisticated methodology and interdisciplinary perspectives. We first examined student achievement data available nationally to determine the likely characteristics of our potential future students. We also analysed the performance of current and former BBS students in tax courses over the past decade. Our data analysis led us to conclude that our university faces a new challenge based on national and university level student performance. The research findings suggest that the further research planned by our research group is timely and important.

Food prices have increased significantly in Hungary over the past year due to rising inflation. Price changes are crucial in shaping consumer behaviour and purchasing decisions. Supply chain disruptions, rising energy prices and extreme weather conditions have also had an adverse impact on prices. Another factor in the unfavourable situation was the distorting effect of the “price cap” (a government-imposed ceiling on the price of certain products) applied in Hungary. Based on an extensive and representative survey conducted during the autumn of 2022, this study presents the examination of trends in the food purchasing habits of the above 18 years of age population of a county of Hungary. The findings have confirmed a decrease in both supermarket visits and the level of consumption of fresh products including vegetables, fruits, dairy products, and baked goods due to high inflation and rising food costs. Additionally, there has been a noticeable shift towards shopping at discount supermarkets, accompanied by a decline in both bulk and small purchases. As spending on food has increased by over 40%, consumers are increasingly mindful of their spending.

China’s digital economy development is a strategic decision to construct a new development model for the nation’s economic growth and to pave the way to fostering high-quality economic growth. Since the Chinese government first introduced its strategy for developing digital economy in 2016, the Chongqing Municipal Government has responded positively by implementing various policy initiatives. This paper examines and evaluates the overall level of Chongqing’s digital economy from 2014 to 2021 and analyses the development process through a mixed research method. The results show a growth trend of continuous improvement, with the speed of digital economy development in Chongqing significantly accelerating after 2017. However, there are still some challenges, such as weak innovation capacity, lagging digital service capability, imbalance in the internal structure of digital economy, and uneven development within the region. Therefore, Chongqing must make some efforts to support the advance of digital economy by developing infrastructure, cultivating market players, and enhancing innovation capabilities, thereby forming a solid foundation for growth.

This paper provides a review of the existing research on governments’ role towards sustainable development. The paper applies a literature review method and focuses first on general issues of sustainable development, followed by a more in-depth review on governments’ role in promoting sustainability. Finally, the study addresses the assessment of governments’ challenges and proposes actions towards sustainable goals. The paper also highlights the connection between sustainability and sustainable development. This study finds that governments are the main actors that can create and successfully promote a sustainable society. Governments, however, face many challenges in attempting to achieve this goal. One of the main challenges is the coordination between different actors that are part of the implementation of SDGs. These obstacles are of environmental, social, economic, and institutional in nature. Yet, governments are one of the main driving forces that organize and motivate all other responsible factors in promoting a sustainable society. Regardless of the enormous attention in academia towards sustainability and sustainable development, studies on governments’ role and challenges towards SDGs are still limited. In this context, this paper provides an overview of the role of governments in sustainable development, and it also describes the challenges to be overcome in achieving sustainable goals. Finally, suggestions on future research areas are presented.

Trends indicate that blended learning is and will maintain a key role in higher education. A virtual learning group is only truly effective once it becomes a virtual learning team. This study aims to explore the stages of development of virtual learning groups’ as they progress towards teams by analyzing the perceptions of multinational teams of students (N=95). The data were gathered using a quantitative instrument based upon Tuckman’s group development model and adapted to an educational setting. The study extends previous research into how teams skip stages by also finding that progression through the stages of development is not linear, with some teams stagnating at a given stage and others regressing to an earlier stage. There is also weak agreement between team members on their perceived effectiveness as a team. It is recommended that practitioners increase the use of monitoring during online team tasks and allow time after task completion for team reflection on their effectiveness with constructive discussion between members and feedback from the instructor. Findings also indicate the need for initial lessons in task-based e-learning to foster openness and constructure criticism between students.

The present study examines the estimated accounting quality of micro, small and mediumsized enterprises (MSMEs) engaged in commercial activities in Hungary. The study uses empirical methods to measure discretionary accruals derived from total accruals of the Modified Jones model of Dechow et al. and evaluates the quality results obtained according to the auditability of the sample items and other control variables. Based on our empirical findings, it appears that audited firms exhibit reduced levels of accounting quality distortions relative to non-audited firms. To conduct more rigorous domestic analyses, we propose creating a model to measure accounting quality. The model should be developed and specified within the domestic accounting environment, and its potential relationship with various accounting and financial performance issues should be explored.

Daily logistics processes and supply chains make up complex systems which can be affected by many factors (e.g., production technology, infrastructure, daily traffic, weather, or ad-hoc problems). As part of this research, an investigation was conducted to determine how such factors influence the daily material flow of enterprises in Zala County, one of Hungary’s 19 counties. With the help of qualitative sampling, we identified which variables affect logistics processes. As an initial step of the research, classic and modern trends of logistics software support were compared through a literature review. Results show that the lack of simulation forecasting is a serious deficiency for applied technologies. In the second part of this paper, we identify the measurable variables and their significance on future simulations with the help of a qualitative method. This research has been a precursor to our long-term research approach, in the scope of which company processes are modelled and subsequently improved through simulation.

Merger and acquisition (M&A) transactions are often associated with increasing market share, improved operational efficiency and the ability to create value. Nevertheless, many studies have presented the drawbacks of M&A transactions, including an increase in the risk of bankruptcy. A significant number of companies go bankrupt in Hungary every year, even in non-recession periods. The goal of our analysis is to examine how the risks of companies, especially their bankruptcy risks, were affected by acquisitions in Hungary between 2008 and 2017. The results of our study with a focus on Hungarian companies confirm the research published in the international literature, according to which M&A transactions are unsuccessful in many cases, and the transactions are often followed by adverse effects. Our research results may change the perspectives associated with the allegedly well-known benefits and expectations of acquisitions. Based on our research, we recommend that companies planning to merge or acquire should also consider the possible failure of such transactions.

The indebtedness of the Hungarian domestic municipal lending market was an area of intense research prior to the consolidation of municipal debt. Research analysed the possible causes and explanations of the rise in indebtedness and attempted to identify a model of indebtedness in the domestic municipal system, drawing on the experience of international models and examples. In parallel with the debt consolidation process, which was carried out in several steps between 2011 and 2014, a number of active and passive control elements were introduced in Hungary, which can be grouped in several ways. The introduced control elements have lived up to expectations. At the same time, the increase in the stock of other liabilities in the sector points to a shift in the sector's indebtedness from being indebted to bank financiers to being indebted to other counterparties.

Small cities located on the periphery of large cities have long faced challenges such as difficulties in economic development and population loss, especially in China. The concentration of a few super-large cities in China has hindered the growth of per capita income in most small cities and led to a widening income gap between cities. In addition, studies have shown that central cities can have a polarizing impact on surrounding areas thereby hindering economic growth. To address these issues, this paper examines Baoding, a small city close to the capital, Beijing. Through literature and policy research, we analyse how Baoding can take advantage of the Beijing-Tianjin-Hebei integration policy and pursue its urban development in the presence of neighbouring large cities. By providing theoretical suggestions the research contributes to Baodin’s urban development through five potential industries: healthcare, automotive, electronics, digital, and tourism. Furthermore, we emphasize the practical contributions such as: the importance of higher education as a key driver of sustainable development for the city. Based on our analysis, we suggest that Baoding’s strategic development direction should be aligned with Beijing’s needs while recognizing that such alignment is merely a means to an end. The goal of urban development should always be to improve the living standards and well-being of citizens.

This study examines the concept of personal brand equity (PBE) and the relationship between the constructs of personal brand (pb) and Personal Branding (PB). This article provides insight into the concept of PBE. The definition of the three main constructs and the corresponding key variables are reviewed based on the existing literature. The study defines the construct of Personal Brand Equity as the value added to an individual’s reputation by their personal branding efforts. The systematic literature review is based on the keywords of “Personal Branding” AND “personal brand” AND “personal brand equity”. This article proposes a framework for measuring PBE. The findings suggest that there are six groups of attributes that can best be measured using a Likert scale to estimate how strong one’s personal brand is and what value it represents. This study contributes to understanding PBE, pb, and PB from a theoretical perspective and to interpreting the findings as a process with identified inputs and outputs. It is necessary to conduct further empirical testing to assess the reliability and validity of PBE before any conclusions can be drawn about the model's effectiveness.

The primary objective of this conceptual paper is to provide the reader with a methodological toolkit for analysing China’s transition to a new economic trajectory based on qualitative production factors such as research and development and innovation, as well as highly skilled human capital, etc., which thereby could help the country in escaping the middle-income trap. The nature of the proposed methodology is impact assessment, i.e., the paper discusses the ways and means of assessing and predicting the impact of policy measures on the economy. The use of a specific set of indicators and the application of the DEA-SBM and the PSM-DID models is proposed for quantitative analyses amended by the Markov Chain Model for predictions. The main contribution of this paper to the existing body of knowledge is the proposition of a comprehensive model for evaluating economic development in general. By exploring the role of economic policies, a deeper understanding can be obtained of how the economy should be reformed and developed. It is a valuable and practical approach to compare differences and solve problems at the macro, mezzo, and microeconomic levels that can be applied to other regions and countries facing similar challenges.

Challenges related to intellectual capital and non-financial reporting have occupied the accounting profession for a long time. Intangible resources, which are of great importance in knowledge economy, can only meet the criteria for validation in traditional financial reports to a limited extent. As a result, entities often choose the voluntary disclosure approach to communicate about these topics with stakeholders. Nowadays, sustainability-related information in non-financial reports is a crucial part of the dialogue between companies and stakeholders. In the future, when disclosure standards related to sustainability and intellectual capital are in force, the attention and focus may shift to the quality of information that is provided. Although entities will probably comply with standards, the depth of their communication will make a difference to stakeholders. The purpose of this viewpoint paper is to provide an overview of the difficulties associated with intangible capital reporting and non-financial reporting, and to support the preparation for challenges related to standard-setting by way of highlighting practical and academic implications.

While studies have focused on the subject of redundancy, empirical studies have rarely considered the case of total redundancy characteristic of the mining industry. This is a field where the organization has a fixed lifespan and at some point all functions become redundant. Studies have also concentrated on redundancy as a problem and not on solutions to effectively manage it. The study relies on a case of Base Titanium Ltd, which is a Kenyan subsidiary firm and affiliate of the Base Resources Group, an Australian mineral sands producer. The purpose of the study was to determine the effect of redundancy management on employee performance. A descriptive survey research design was used on a target population of 1,898 staff. A sample of 330 respondents was selected from whom primary data was collected with the help of a questionnaire. Quantitative data were analysed using descriptive (median and mode) and inferential analyses (regression analysis and Spearman rank correlation analysis). The regression analysis results provided evidence that each of the redundancy management variables – Prior Preparation and Training (β .396 p<.05), Compensation and Incentives (β.304 p<.05), Communication Strategy (β .301 p<.05), and Employee Engagement (β .233 p<.05) – has a positive and statistically significant effect on employee performance.

The emergence of sustainability in business has led to a growing number of market players becoming concerned about ESG rating, which includes environmental, social and governance aspects. Investors are also pricing in the scores generated by ESG indicators. The growing interest in ESG data raises the question of the reliability of the scores provided by different ESG rating agencies. This research explores the differences in the methodologies used by the most reputable ESG rating agencies through a content analysis. The inconsistency of ESG scores will be investigated by taking a random sample of companies in eight pre-selected industries and subjecting them to a correlation test. The purpose of this is to highlight the uncertainties associated with ESG ratings and to draw attention to the fact that ensuring the reliability, consistency, and transparency of ESG information remains an unresolved issue and challenge for both decision makers and users.

The United Nations Sustainable Development Goals (SDGs) have been in place since 2015 to address global challenges at the social, economic, and environmental levels. Nowadays, the fashion industry plays a significant role in contributing to these issues. The study examines the SDGs’ importance and presence in the case of Hungarian fashion SMEs. This research used semi-structured in-depth interviews and investigated seven Hungarian fashion SMEs’ operation and business activities to reveal and understand the environment they function in, their CSR, and their interpretation of their responsibility. Although the analysed SMEs’ mission and vision involve specific elements of corporate social responsibility and ethical values, their day-to-day activities do not include impact assessment: they focus on value for money, maintaining and promoting quality products rather than running their internal audit systems or developing their reporting habits. The research focuses on the corporate sector’s interpretation of sustainability and corporate social responsibility concepts, specifically on SMEs, to help to understand the environment and circumstances and identify barriers and possible future ways to develop their sustainable and responsible operation. Based on the findings, the author suggests some practical recommendations to help businesses improve their CSR and SDGs engagement. Although SMEs are not expected to engage in CSR activities in Hungary, the European Union is constantly working on the future mandatory introduction of CSR. Preliminary research may make it easier to link CSR and the SME sector.

This study discusses that Thailand and Hungary embrace the availability of human rights in an unsustainable form, specifically in the case of irregular economic migrants. Over years, Europe and Southeast Asia have witnessed extensive human migration within the region due to scarcities, poverties, and climate changes. Humans migrate for work. However, despite the universal conduct of human rights for migrants, irregular migrant workers in Thailand and Hungary hardly ever earn such rights. This is because migration issues filter into the talk of both countries’ national security. In fact, economic migrants are interpreted as a threat that potentially causes multi-layered difficulties in the society for a long run. This study reveals that Thailand’s and Hungary’s migration management is subject to the ad-hocracy and situation-based policies that are instituted in these countries as security mechanisms to prevent the formation of transnational issues and social obstacles. They oversimplify the supposed existence of human rights as in the distinction of individual statuses – legal rights and moral rights. As such, it further effects the unfeasibility of human rights. This research has been conducted with qualitative methodology and used the theory of the push and pull model (1996) and Galtung’s violent triangle (1990).

This paper investigates human rights disclosures based on GRI guidelines in the case of international oil and gas companies. A disclosure index with 26 items was created to meet the research aim to assess the extent of human rights disclosure by firms. This disclosure index checklist was created using GRI principles related to human rights. The annual report for the fiscal year ending in 2020, as well as social responsibility reports (sustainability) and business websites are scrutinized. The study found that the amount of human rights disclosure in the sampled firms is average, and this is a disappointed finding. Based on the Dow Jones Sustainability Indices in 2020, these sampled firms represent leading corporations in the field of sustainability, therefore, the disclosure level of human rights was expected to be higher. As a result, if the level of human rights disclosure in these firms is average, it is reasonable to suppose that the level of disclosure in enterprises outside of this categorization will be significantly lower. This demonstrates that human rights information is still restricted. In addition, the results show that companies focus on good news, such as policies to protect human rights, but completely ignore human rights abuses either by them or by suppliers.

The United Nations’ Sustainable Development Goals (SDGs) highlight the importance of quality education in Goal 4 (United Nations, 2015). In 2020 a study was conducted about the projects and actions of Budapest Business School (BBS) related to SDGs – Goal 4. As a result, a SWOT matrix of BBS’s sustainability strategy was created. During the current research, I plan to review each element of the matrix and investigate BBS’s development from a sustainability point of view. Additionally, I also involved students in the research, and asked their opinion about BBS’s actions and studied their understanding of sustainability a questionnaire. The goal of this research is to follow-up the past years’ actions of BBS and create a status report of the university’s progress in sustainability projects. The updated SWOT matrix can be useful by BBS’s management, and the results of the student questionnaire can be considered for the purpose of planning future actions. Furthermore, the follow-up methodology can be useful for other universities and could also serve as a basis to investigate their own status in their sustainability projects.

It is no question today that human capital is one of the most important corporate assets that employers need to manage wisely and in line with the company's objectives. Businesses are seeking to employ people with the skills that best match employers' expectations. In the past, companies focused primarily on hard skills, but today there is also a growing focus on the soft skills of employees, which are not easy to acquire or develop. The present study deals with the soft skills that employers expect from their employees, and what employees would do to develop such skills in line with the employees' and the company's goals. Our research results show that, based on a questionnaire survey of 416 Hungarian enterprises, firms, based on size, ownership structure or knowledge orientation, do not differ significantly in terms of their perception of the soft skills of their young employees. Furthermore, the survey also revealed that employers are aware of the need to develop the soft skills of their employees, and that most of them support such efforts even financially.

The concept of carbon footprint and the application of the calculation methods thereof have become part of the discourse on sustainable economy. Measuring CO2 emissions at macrolevels has become more important in the field of environment and economy in the 21st century. Determining the local environmental impact of microeconomic actors has also come to the fore. This study uses the timeseries data analysis method at two levels. At the macro level, the disparity of distribution of GDP produced and the associated CO2 emissions by continent are analysed, and the study seeks to answer the question whether there is an increasing or decreasing trend in inequality. In the case of microeconomic actors, the study focuses on the built environment: buildings account for 40% of global energy consumption and 1/3 of greenhouse gas emission, so this proportion represents a key responsibility for decision-makers of built environments. For micro-level analysis, the experiences related to determining the annual carbon load of a central unit of a higher education institution are summarized. The data collection and time series analysis show the direct CO2 emissions of the institution and the emissions of the energy inputs used for operation. In addition to presenting time series data, the study seeks to answer the question whether growing and widespread post-COVID-19 online solutions can have a long-term impact on the composition of the environmental load of the examined higher education service centre.

CSR includes many activities such as environmental development, protection of human rights, efforts that will increase the welfare of the society, and observance of the rights of employees. Within the scope of the universal principles of tourism ethics and rules of ethics in business life, tourism activities that are contrary to the general purposes of tourism and the common values of humanity, as well as sexual tourism activities especially involving children, are condemned and calls are made to combat such activities within the framework of international law (UNWTO,2022). Sexual exploitation of children in the tourism sector is the sexual exploitation of children by a person who leaves their own settlement, region or country and goes to other places. Transportation companies, tourism companies and the accommodation sector can also take part in such of the above scenarios. It is acknowledged that CSR practices have an important role in accommodation businesses, especially in international hotel chains. Therefore, this study, aim to investigate what the CSR activities of Accor accommodation businesses are. The semi-structured interview technique was used in the study. As a result of the interviews with the managers of Accor Accommodation Enterprises in Hungary, it has been concluded that accommodation businesses give importance to CSR activities and generally tend to social and environmental activities.

This paper investigates how companies may efficiently enhance customers’ sustainability awareness, first, by identifying the root causes of consumers’ low level of engagement in sustainability. Second, by understanding the most trustworthy sorts of advertising. Third, comprehending the SHIFT framework to find solutions based on the previous three steps. This paper proposes actions for businesses to improve their customer’s awareness of sustainability. Due to underlying root causes such as lack of knowledge about sustainability, lifestyle, sustainable products, and the activities businesses make to achieve sustainability goals, individuals with unsustainable lifestyles have wrong beliefs that impact their behaviours. As a result, companies should address the various root causes using the most trusted and influential factors, including social media, conferences, and word of mouth, to create a new consumer profile more involved in sustainability. Companies can use the SHIFT framework to make people feel and believe they are part of the problem and the solution. This study directs businesses towards solutions that address the underlying causes of the problem by addressing beliefs and feelings and engaging consumers.

In many low and middle-income countries, small and medium-sized enterprises (SMEs) play an important role in providing employment, increasing the level of gross domestic product and export share, and in alleviating poverty and inequality. Therefore, governments and international donor organizations take action to diversify and provide access to sustainable financial means for SMEs and support them in many ways. The sudden outbreak of COVID-19 has impacted all-sized enterprises including micro, SMEs, large enterprises, and MNEs negatively, especially in the least developed and developing countries. This is because micro-sized and SMEs were more vulnerable to the pandemic due to their limited financial resources and low resilience capability. Resilience capabilities and innovative characteristics are crucial for SMEs to survive and to respond quickly to sudden phenomena unpredictable in advance. Big enterprises with financial and other resilience capabilities typically address and solve any issue in a timely manner. Even if the theoretical framework of the enterprises’ resilience is well-grounded and studied extensively, most literature in the field mainly focuses on large entities, and only few have explored SMEs. Thus, this study can significantly contribute to practical and theoretical knowledge, especially for SMEs in landlocked countries such as Mongolia and Kazakhstan. This research helped to develop recommendations that are helpful for SMEs to survive during potential threats such as COVID-19, natural disasters, extreme weather conditions (EWCs), and economic recessions.

The study discusses the reasons why entrepreneurs in the semi-peripheral country of Hungary see a positive and new opportunity in COVID-19. The study is about the factors that determine entrepreneurs’ ideas about starting a new business as a result of a pandemic. In our study, the Partial Least Squares Structural Equation Modelling (PLS-SEM) method is applied to a nationally representative sample, the data of which were provided by the data of the Global Entrepreneurship Monitor (GEM) international survey on Hungary. Our results show that the willingness of small and medium-sized enterprises in Hungary to start a business was not significantly affected by the COVID-19 pandemic. This is because positive perception can be traced back to past influences, such as individual characteristics, positive perceptions of the majority society, and the respondents’ perception of the Hungarian government’s COVID-19 related measures.

The purpose of this study is to discuss the findings of our research on Hungarian family wineries’ economic and non-economic goals in the context of innovation and tradition. The coexistence of the seemingly contradictory principles of tradition and innovation can have a variety of effects on innovation strategies. The loyalty to tradition and the pursuit of innovation can help companies to develop successful products or services but can also hinder the development of an organisation. Our research reveals new findings concerning Hungarian family wineries: innovation, development, and improvement challenges are nearly entirely focused on products, technological processes, and wineries are more aware of environmental stewardship. From an organisational and management point of view, no development or improvement objectives have been identified in the case of the enterprises examined.

Sustainability and its economic impacts are a leading topic both in theory and practice. The role of SMEs in reaching SDGs is prominent as the vast majority of companies belong to this sector, SMEs play a fundamental role in employment and their value added is growing. Their motivations towards sustainability issues are mixed: some of them are related to business case and others are connected to the moral obligations towards social and environmental issues. Different motivational factors cannot be distinctly compartmentalized or prioritised, but all of them have an impact on sustainability actions and performance of SMEs. In this study we present an analysis of potential connections of enterprises’ demographic features (especially their age) and their motivations towards sustainability, based on the Hungarian database of the GEM-APS-2021 survey. We have found that the age of enterprises and the main motivational factor have a significant impact on sustainability orientation: start-ups are the most likely to take environmental and social responsibility even at the expense of profit and their motive of making a change in the world has a significant and positive correlation with sustainability considerations.

This study investigates the motives of Hungarian early-stage entrepreneurs and the relationship between these motives and aspects of the entrepreneurial personality. Using the 2021 GEM data, it is found that key motives for these entrepreneurs are both push and pull: ‘making a difference in the world’ and ‘earning a living because jobs are scarce’. The pull motive of ‘making a difference in the world’ is significantly correlated with positive aspects of creativity and a confidence in one’s own abilities. Conversely, the push motive of ‘earning a living because jobs are scarce’ correlates with negative aspects of a fear of failure and a lack of confidence in setting up a business. Through the correlations found between motives and entrepreneurial personality traits, a theoretical model is developed to offer future research directions. Recommendations for policymakers are put forward based upon the findings.

This paper focuses on the ways COVID-19 has facilitated the development of platform-based supply chains. Platform-based supply chains are of great research value as a new direction for supply chain development, especially in China. The first part of the paper summarizes the characteristics of the COVID-19 era around the world, the second part points out the situation of platform-based supply chains in China, and the third part analyses the promotion effect of the epidemic. As platform-based supply chains are still at an emerging stage, there are very few analyses and theoretical studies on their operation models, and for this reason this paper lacks empirical data.

Asia is one of the most diverse regions on earth. Some countries are characterized by poverty and the daily struggle for livelihood, while others are among the strongest and most dynamically growing parts of world economy. COVID-19 caused a real global economic downturn, which led to a sudden rise in unemployment and income-induced insecurity. We have focused our research on three countries. One of them is Japan: it is one of the most stable economies in the region and has long been one of the model states for the modern economy. The other is South Korea: one of the fastest growing economies in Asia, with extensive international connections. The third country is Australia, which belongs to the Anglo-Saxon culture. Our research goal was to examine the evolution of unemployment in the decade before the pandemic, and the impact of short-term measures introduced because of the epidemic. For our study, we chose the ARIMA method, which is suitable for the analysis of long time series based on the OECD database and for estimating the future development of the data. Our results show that because of the epidemic, unemployment increased in all the three countries studied, but due to the typical response strategy of each country, the subsequent development of the data was no longer the same. In our study, we examine the labour market impact of each protection strategy and draw attention to the most effective ways of protection against a subsequent pandemic.

One of the global megatrends is the expansion of digital financial solutions, and seemingly this expansion will continue as there is still room for adopting technology-driven solutions in finance. Regarding global data, the majority of people already have access to financial services: nearly 69 percent of responding adults confirmed that they have accounts at financial institutions. With the far-reaching development of technology, digital payments came into the public as one of the digital financial solutions. In particular, this development sped up during the COVID-19 epidemic, during which people were using remote services in order to keep their physical distance and avoid contamination. Though legal and cybersecurity concerns emerge, the physical infrastructure is developed enough to provide accessible financial services for many more people than today. Countries in various regions adopt modern financial solutions differently, but digital financial solutions are inevitable. In this research paper, the impact of the COVID-19 epidemic on the recent trends of digital payment is examined and presented. The paper aims to detect how new payment solutions change the landscape. The methodology of this study is a case study and data analysis. The successful example of China as a digital payment adopting country is analysed as a case study since the country experienced a large expansion in digital finance. Digital financial solutions and digital payment data are collected from the World Bank. The paper contributes to the literature on digital financial development in China during and after COVID-19.

All through the entire supply chain, the agri-food sector has been negatively affected by significant shortages of resources, food loss, and waste. Managing the supply chain and pursuing sustainable lifestyles can be made easier through the assessment of food loss and waste. This study examines seven staple crops in the Hungarian food supply chain. The following food items were selected for analysis: wheat, maize (corn), rice, sorghum, barley, rye, and oats. Secondary data were compiled from the FAO (Food and Agriculture Organization of the United Nations) between 2009 and 2017. A PAST program was used to analyse the data, generate descriptive statistics, and pairwise comparisons with the Mann-Whitney tests were used to measure all seven crops’ performance. Cluster analysis and multidimensional scaling were used to classify similarities between variables and, through the comparison of the amount of crop loss and waste, data in a two-dimensional space is depicted. This study provides two key findings. First, food loss and waste (FL&W) translate into resource shortages and unsustainable practices. Second, surplus food donation by corporations and conscious consumption at the consumer level is a solution to FL&W reduction. Furthermore, the use of five sustainable consumption guidelines is strongly suggested at the consumer level. To stabilize food security and sustainability, food producers, distributors, stakeholders, and policy planners must work together to improve food systems.

The aim of this study is to find out whether it would be more effective for a company to communicate about their CSR efforts on Instagram through their own account or through an influencer. In marketing, purchase intention is often used as an indicator of effectiveness. There are only few studies comparing the effectiveness of influencers’ posts and companies’ Instagram post regarding CSR communication, and to the best of the author’s knowledge, there has been no study regarding Hungarian social media users in this field. Given this, I examined whether the influencer’s post or the company’s post leads to higher purchase intention. The credibility of the source and scepticism towards the source both have an indirect (through the mediation of brand attitude) positive effect on purchase intention. I use content analysis to examine the CSR content on Hungarian social media influencers’ Instagram accounts: I explore the most popular topics, and I analyse social media users’ feedbacks as well. I chose a qualitative approach and carried out two focus group interviews. I conducted the primary research focused on the 18-24 age group as – according to previous research – they are most likely to use Instagram and follow brands on the platform and interact with Instagram posts. The results are the following: participants of the focus group interviews found the company more credible. There were no significant difference regarding the brand attitude, and participants did not show purchase intention in either case. This study aims to help companies choose the most effective way of communicating CSR messages on social media platforms for Hungarian consumers.

Argentina and Costa Rica are two Latin American countries rich in natural attractions that make up most of their tourism attractiveness for visitors. However, Costa Rica has managed to establish itself as a successful example and leader in the Sustainable Tourism sector, while Argentina could not. The aim of the present work is to explore what can account for such differences: more specifically, why Argentina has been unable to establish healthy sustainable tourism development. To examine the research question, the present study sets to describe the Tourism Development Policy of Argentina and Costa Rica, analyse their sustainability, and compare both countries by using a comparative qualitative and interpretative case study method. Comparisons will be made concerning three different governance levels: international, national, and local. The results of the present study show a close resemblance of both countries’ international policy with a stark difference at the national level, with two main consequences. Firstly, it suggests a greater importance of the National Tourism Development guiding plan when it comes to setting directions of the sustainability of the sector. Secondly, the biggest contrast that can be identified between the two countries is found on the environmental component of sustainability. Thirdly, it is observed that the application of National Tourism Policy at a local level has a high impact on the sustainability of the touristic activity, especially in terms of the involvement and inclusion of local communities. Finally, suggestions and easily applicable modifications are formulated based on the Costa Rican example to improve the country’s tourism Development in the years to come.

Argentina and Costa Rica are two Latin American countries rich in natural attractions that make up most of their tourism attractiveness for visitors. However, Costa Rica has managed to establish itself as a successful example and leader in the Sustainable Tourism sector, while Argentina could not. The aim of the present work is to explore what can account for such differences: more specifically, why Argentina has been unable to establish healthy sustainable tourism development. To examine the research question, the present study sets to describe the Tourism Development Policy of Argentina and Costa Rica, analyse their sustainability, and compare both countries by using a comparative qualitative and interpretative case study method. Comparisons will be made concerning three different governance levels: international, national, and local. The results of the present study show a close resemblance of both countries’ international policy with a stark difference at the national level, with two main consequences. Firstly, it suggests a greater importance of the National Tourism Development guiding plan when it comes to setting directions of the sustainability of the sector. Secondly, the biggest contrast that can be identified between the two countries is found on the environmental component of sustainability. Thirdly, it is observed that the application of National Tourism Policy at a local level has a high impact on the sustainability of the touristic activity, especially in terms of the involvement and inclusion of local communities. Finally, suggestions and easily applicable modifications are formulated based on the Costa Rican example to improve the country’s tourism Development in the years to come.

This research examines Hungarian customers’ eco-conscious consumption in the sector of Fast-Moving Consumer Goods, namely hair care products. The research provides an introduction to eco-consciousness and sustainability and discusses climate change and controversial opinions on plastic packaging. To receive a wider overview of the behaviour of customers, questions have been formed to lead the research. For instance, how open Hungarian consumers are to sustainable consumption, how much are they influenced by the knowledge they have about environmental problems and climate change, and what changes they have already made to develop eco-conscious purchasing habits. To reach enough participants, the researcher used a questionnaire and analysed its answers in an attempt to answer the research questions. For obtaining more personal and deeper opinions, the research had several personal interviews with participants from different age and gender groups, and asked them about their habits, regarding the consumption of eco-conscious hair care consumption. Furthermore, the researcher also had an interview with a member of Schwarzkopf Professional Hungary. The results of the research reveal that consumers exhibit a high-level environmental awareness, and they are conscious of their purchasing habits, but they lack the motivation to make changes in their purchasing habits. On the other hand, price is an important factor in decision-making, thus there is a lack of sustainable options to choose from.

Adapted from current literature, this study develops the model of the relationship between knowledge sharing and innovative work behaviour with the promotion of trust, Organizational Rewards system, Management Support in Vietnam. The author builds hypotheses based on the literature review and presents an integrated research framework. This study focuses on how innovative work behaviour can help firms survive during the COVID-19 crisis. We take insights into previous crises through evaluating popular articles and identifying fundamental innovation management mechanisms that could be efficient in the open-ended COVID-19 crisis to achieve this objective. In addition, our review of a large body of literature highlights several knowledge sharing mechanisms that may support small and medium enterprises (SMEs) to cope with the COVID-19 crisis. The consulted empirical studies demonstrated that trust, reward, and management support positively impact explicit knowledge sharing and tacit knowledge sharing. At the same time, innovative work behaviour is driven by knowledge sharing and tacit knowledge sharing. Our research results have produced some practical significance and contribute to stimulating the power of knowledge sharing and innovative work for sustainable development in Vietnam. The widespread crisis activated unprecedented changes in how firms are administered and managed. Therefore, firms can adjust them to form the business sustainable and resilient using the suggestions made by considering our findings. To the best of the authors’ knowledge, this is the first study to explore the impact of the pandemic and analyse firms’ responses to the crisis in management innovation in a Vietnamese context.

This study measures the changing nature of humanitarian, economic, and development assistance from Japan to the Hashemite Kingdom of Jordan since the 20th century. First, the research summarises the history of Japanese aid to Jordan from the 1970s. Secondly, we explain how the transformation of Japan’s foreign policy since the 1990s has affected its assistance in Jordan. The following sections detail how the concept of human security has been infused into Japanese foreign policy, how changes in Japan’s post–Cold War security environment in East Asia have led to the incorporation of security-related issues in the aid provided to Jordan, and which assistance also needed to respond to a rapidly deteriorating regional security environment. Finally, concerning a recent case study, we detail the impact that the COVID-19 pandemic had on Japan’s development assistance in Jordan. Another factor noted here is the rapid rise of China’s presence in the Middle East and its influence on Official Development Assistance (ODA) in Jordan. Interestingly, these new issues emanating from outside the region have had little impact on Japan’s aid to Jordan.

Electricity production is one of the major sources of global gas house gas (GHG) emission and is therefore responsible for climate change. In this context, renewable energy sources may have a significant role. Our research analyses the financial return of solar power stations in Hungary. Lowcapacity (0.3-1.0 MW) solar power stations were examined to highlight differences between the former (mandatory take-over tariff, KÁT) and present (renewable energy subsidising scheme, METÁR) renewable energy take-over schemes regarding financial return. Our results show that both analysed projects have a positive financial return. However, the KÁT project has an excessive return rate, therefore the phasing out of the scheme can be considered justified.

In the current socio-economic climate, major corporations are increasingly obliged to make efforts to contribute to the community and the environment. This research seeks to answer the question of what motivates a family business to fulfil ethical expectations of CSR. In the study, moral, strategic, and personal motivations are considered, along with the possible motive of remaining competitive. In order to interpret the findings the study relies on stakeholder theory, the theory of socio-emotional wealth, and the theoretical framework of responsible ownership. The study covers two dimensions of CSR: the issues of social and environmental responsibility.

Our study explains why it is important to implement the aspects of sustainability in order to successfully converge and break out of the trap of medium development, and presents the main findings of the MNB Sustainability Report and Index based on a self-developed quantification-purpose methodology. The socio-economic system of a country is considered sustainable if its environmental, social, financial and real economy resources are used in a sustainable way to achieve and maintain longterm prosperity. The MNB’s Sustainability Index ranks Hungary 15th among the 27 EU member states in 2021, which is slightly better than the average ranking of the Visegrád countries, but slightly behind the EU average. There is room for improvement in all four priority areas, with the identification of the greatest scope for convergence in the financial and social sustainability dimensions. In line with the frameworks of international organisations (UN, OECD) with a strong track record in sustainability, the MNB report helps to identify key areas of potential sustainability strengths and reserves, thus supporting, on the one hand, long-term, strategic policy-making, specialised research in the field of sustainability and, on the other hand, sustainable convergence.

The study aims to analyse and rank the financial performance of Jordanian commercial banks using the elements of the CAMELS model. The study relies on a sample of 12 Jordanian commercial banks listed on the Amman Stock Exchange during the period 2016–2020. The study used variables included in the CAMELS model, namely: capital adequacy, asset quality, management efficiency, profitability, liquidity, and sensitivity to market risks. The research results indicate that Jordanian commercial banks enjoy high Capital Adequacy Ratios that exceed the minimum required by the Central Bank of Jordan and the Basel Committee. Jordanian banks have a strong sensitivity to market risks; therefore, they can control market risks and face any risk to which they may be exposed as well as the variety of the securities invested in these banks. Jordanian commercial banks are also characterized by a good earning ability. On the other hand, Jordanian commercial banks have a weak asset quality, and they also maintain weak and insufficient liquidity ratios to meet any unforeseen needs. These banks also show weak management efficacy, and this rating reflects weak management in expense controls.

In this study, the relationship between sustainable universities and environmental education is analysed from the aspect of tourism as seen by students. The research showed why green universities are important and what green applications were implemented at Budapest Business School. 1050 people participated in thesurvey examining the connections between green universities and environmentally conscious modes of living. All respondents were students of Budapest Business School and data was collected from the 18-22 years age group. We started out with the assumption that the students at Budapest Business School are aiming at becoming responsible citizens of tertiary education and as they will be senior and junior level managers they could exert great influence on the green development of the economy in the future. The authors consider it a success, that a green university will lead the ranking of universities which will become the winners of the 4th industrial revolution. Mastering sustainable subjects improve comprehensive and cohesive thinking. Energy and cost reduction is not the only goal in higher education; integrating sustainable subjects into courses and putting them into practice are also important. The courses in sustainable tourism significantly re-evaluate students’ commitment to sustainable development.

The increasing number of citizens and rising number of tourists in Budapest contribute to the excessive use of the transport system. However, we should emphasize, that the number of tourists and citizens are growing year after year in the agglomerations of Budapest which have also impacted the sustainability of the transport system in Budapest (just think about daily commuters for example). The aim of this paper is to assess the opinion of the citizens of Budapest about what they think the most disturbing aspects of the increasing traffic are and what kind measures would be required in the interest of a more sustainable transport system in our capital.

The fashion industry has been extensively attacked in recent years due to its severe environmental and social impact, to which large and multinational corporations have responded and come up with new initiatives. The aim of the current research is to seek answers to how small and medium-sized enterprises in the fashion industry having fewer resources are able to operate responsibly on the domestic market. After analysing three Hungarian and an Upper-Hungarian fashion industry SMEs with similar business profiles using the qualitative in-depth interview method, the research concluded that their strength lies mainly in their unique and sustainable products, and they consider opportunities for further development through partnerships and collaborations. The nature of the research is explorative and intends to provide a framework for a further analysis on sustainability and responsibility.

The paper aims to discuss IR adoption by some public and state-owned entities and identify steps that must be taken by (BKV Zrt.) in the IR implementation process. A fundamental lesson emerging from the case studies is that, as it stands, the IR Framework does not provide sufficient support for public sector entities. Thus, further effort should be made to interpret the peculiarity of public sector organizations. Also, how IR can be applied within Budapesti Közlekedési Zrt. with the expected benefits that may accrue, in addition, the costs that organizations incur in implementing IR must be considered.

The problem of global climate change is becoming increasingly serious every year. This phenomenon leads to irreversible destructive consequences, but, unfortunately, people are still not fully aware of this. The main objective of the study was to find out whether the younger generations have sufficient information about the problem and whether the education system requires changes. Previous studies were analysed, a survey and several interviews were conducted, the results of which confirmed the assumption about the need to inform people about this problem.

This paper seeks to explore the transition and process of migrating from high dependence on internal combustion engine (ICE), to one that is a sustainable carbon neutral fleet. Design/Methodology/Approach – Comparative studies will be completed for commercial vehicles with combustion engines and carbon-neutral alternative vehicles. Findings – This paper provides informed decision for people who may wish to consider alternative sustainable carbon neutral propulsion systems. Practical implications – Historically, modes of transportation rely on the conversion of chemical (stored) energy to motion via the use of internal combustion engine (ICE). However, with more awareness, rise in “Green” consumers, and government policies, businesses are open to exploring sustainability and reducing their carbon footprint contribution to the environment. This study suggests that there will be some level of trade-off discussions needed to make such decisions based on the different requirements, industries, geographical locations, and the environment in which such businesses operate. Some companies will be able to justify the need to be more carbon neutral, though some may not, or off-set the capital outlay required to transition and remain carbon neutral, without some form of external help.

Switzerland is in the top five most sustainable countries based on the Sustainable Competitiveness Rankings 2019; where Hungary has the 31st place. In order to learn some practices from Switzerland, the approach of Swiss universities to sustainability is examined to provide Hungarian universities with practical examples. The findings of the research lead to the conclusion that Swiss universities engage in several activities to raise awareness of sustainability and promote diversity and equality at their institutions. The research gives practical examples how Swiss universities integrate sustainability practices into the everyday life of their communities.

The resources of our planet are limited. If humanity wishes to protect the Earth and leave behind a better place for the next generations than we got from our parents, a sustainable way of thinking must be involved in our everyday lives. Currently, the goal is to influence as many individuals as possible and teach them to make sustainable choices. The solution can be in our educational system. The main goal of this paper is to collect and systematize current programs, and their content in connection with HE sustainable development and introduce the associations, which support these changes. The paper will contain a SWOT assessment of Budapest Business School’s sustainability strategy, and hopefully, it could become a guidance for other HEIs where to start their changes.

Nowadays the so-called ESG investment funds are becoming increasingly popular in the world. There was a huge increase in the number of sustainable funds managed in Hungary too in 2020, so in the present paper I will examine the attitude of the Hungarian population toward this financial instrument. My goal is to explore the main obstacles and the potential drivers in the development of the market and to compare the results with relevant studies. I will use a decision tree and hierarchical clustering algorithms in order to find the characteristics of the target market. As a result, I will shed light on the fact that the main restraining factors are the lack of information and recommendations from financial providers. According to my research Hungarians are sensitive to environmental factors and the good performance of ESG funds compared to traditional ones can be an important aspect in their investment decisions. In defining the target group, the individual’s demographics proved to be less influential, rather the basic attitude and perceptions toward ESG investments are the important factors.

Minden kutatásban, de a társadalomtudományi, azon belül is a gazdálkodás- és szervezéstudományi kutatásokban fokozottan lényeges cél, hogy a kutató személye, a választott kutatási módszer és a befolyásoló tényez?k hatásainak kisz?résével tárjuk fel az objektív igazságot. Ennélfogva a kutatások elemzési kereteinek el?re meghatározottaknak, ugyanakkor univerzálisaknak kell lenniük, az elemzési modell változói gyakran alacsonyrend? skálán mértek, kategóriaalapúak, az elemzési folyamat konvergens, logikailag jól követhet?, objektív. Azonban az a tény, hogy a fenti tudományág emberek (szervezetek) közötti kapcsolatokkal foglalkozik, valamint az, hogy a kutató maga is része a kutatás tárgyának, jelent?sen megnehezíti az elvárt objektivitás elérését. Erre a problémára adhat megoldást a kísérleti módszerek alkalmazása. Ebben a cikkben egy szisztematikus szakirodalomfeltárást és -elemzést végzünk el, melynek célja, hogy felderítsük, mennyire elterjedt a kísérletezés szerepe a mértékadó szakirodalomban az üzleti, azon belül is a vállalat-gazdaságtani irodalomban.

A női vezetők arányát tekintve a nemek közti egyenlőség az összes intézkedés ellenére sem valósult még meg globális szinten. Kutatásomban a nemzeti kultúra és a vállalati kultúra interszekcionális kapcsolatát vizsgálom azzal a céllal, hogy az egyenlőtlenség mögött meghúzódó kulturális dimenziókat, értékeket feltárjam. Kutatásom központi kérdése, hogy a nemzeti és a vállalati kultúra miként viszonyul egymáshoz a maszkulin-feminin értékek tekintetében, továbbá, hogy az értékek esetleges ütközése során vajon a vállalati kultúra győzedelmeskedik-e, és a globális értékrend kerül előtérbe a leányvállalatoknál, vagy a nemzeti kultúra felülírja a vállalat kultúráját. A felvetés vizsgálatára egy kilenc országot lefedő nemzetközi összehasonlító vizsgálatot folytatok. A kutatás konklúziója, hogy egy nagyon erős, fentről irányított, femininnek vallott – de maszkulin alapokra helyezett – vállalati kultúra képes felülírni a nemzeti kultúra maszkulin-feminin mivoltát, legalábbis a felszínen. Ez pedig azt jelenti, hogy a vizsgált multinacionális nagyvállalaton belül az adott nemzet női vezetőkről alkotott kollektív értékrendje másodlagos, azaz, a szervezeti kultúra az elsődleges befolyásoló tényező a nemek közti egyenlőség tekintetében.

A tanulmány célja egyrészt szakirodalmi összefoglalást adni a kreatív ágazatban működő cégek menedzsmentkontroll-megközelítéseire vonatkozóan, másrészt kérdő- íves felmérés (N = 283) segítségével megvizsgálni a hazai kreatív szektorban alkalmazott stratégiai és operatív controlling módszereket, a döntéstámogatás szervezeti kereteit, jellemzőit. A cikk az alapfogalmak lehatárolását követően bemutatja a kutatás mód- szertanát és ismerteti a kutatás során tapasztalt összefüggéseket. A kérdőíves felmérést két kutatási kérdés vezérelte: (1)Melyek a kreatív ágazatban működő vállalatok vezetési és irányítási sajátosságai? (2) Melyek a termelési és szolgáltatási szektor azon bevált stratégiai és operatív controlling módszerei, amelyek alkalmazhatók a kreatív szektorban?

Túlturizmus és alternatív szálláshelyek – a budapesti szálláshely-ipar új irányvonalai A tanulmány célja felmérni, hogy az overtourism, azaz a„túlturizmus” milyen hatást gyakorol a budapesti szálláshelypiacra. Az overtourism jelensége a települések számára a – Butler (1980) desztinációs életciklusában említett – stagnálás időszakát hozta el. Doxy (1978) Irridex-indexének irritációs szakaszában a helyiek mindenért a turizmust kezdik el hibáztatni. Ebből a fenntarthatatlan helyzetből csak állami segítséggel és a fenntartható turizmus fejlesztésével lehet szabadulni. A tanulmány célkitűzésként jelölte meg a budapesti szálláshelypiac elemzését, a fenntartható turizmus lehetőségeinek bemutatását, valamint egy kérdőíves elemzés keretein belül az alternatív szálláshelyek megítélése került górcső alá.

Jelen tanulmány célja egyrészt Kína hitelezési politikájának általános vizsgálata, főbb jellemzőinek beazonosítása, másrészt annak feltárása, hogy az egyre ambiciózusabb geopolitikai szerepvállalással párhuzamosan milyen tendenciák figyelhetők meg egy a szerző által Kína számára stratégiai jelentőségű területként azonosított régióban az adóssággeneráló finanszírozási formák tekintetében. Az írás hipotézise, hogy a keletafrikai térség szerepe a Belt and Road kezdeményezéssel párhuzamosan Kína számára megnövekedett, s ennek következtében az itt elhelyezkedő államokkal kialakított és fenntartott stabil – egyben aszimmetrikus – gazdasági, pénzügyi és politikai kapcsolatok felértékelődtek. A tanulmány állítása szerint ez a jelenség a régióba irányuló kínai hitelek idősoros vizsgálata kapcsán is megfigyelhető.

A kutatás középpontjában olyan hazai kis- és középvállalkozások állnak, amelyek főtevékenységüket tekintve informatikai szolgáltatásokat nyújtanak más vállalkozások számára. A kutatás során arra tettünk kísérletet, hogy Szerb László és társai munkássága alapján definiáljuk a Informatikai kkv-k számára kulcsfontosságú versenyképességi tényezőket, miközben azok egymással való összefüggéseit is elemezzük. A vizsgált 3 fő kérdés a következő volt: 1) A KKVI pillérei közül melyek határozzák meg egy IT-cég versenyképességét? 2) Vannak e olyan pillérek, melyek szoros kapcsolatban állnak egymással? 3) A vállalkozások mit tartanak kritikusnak a versenyképességük szempontjából? A vizsgálat során kvalitatív, azon belül is objektivista típusú interjú készült négy egymástól eltérő szerkezetű és stratégiájú vállalkozás tulajdonosaival és fontosabb beosztottjaival. Eredményeit tekintve a mű nem hoz új megállapításokat, csupán ráerősít az alapjául szolgáló kutatások eredményére.

A magyarországi családi vállalkozásoknál történelmi okokra visszavezethetően a jelen években tömegesen jelenik meg a generációváltás kérdése. Az alapítók elérik a nyugdíjkorhatárt, így felmerül az utódlás. Kutatásomban egy családi kisvállalkozás példáján át az intellektuális tőke utódlásán keresztül vizsgáltam a generációváltást. Kvalitatív, mélyinterjús módszerrel arra kerestem a választ, hogyan örökítik át az intellektuális tőke elemeit, továbbá, hogy az intellektuális tőkeelemek átadása mennyire mérvadó a generációváltás szempontjából. A vizsgált vállalkozásnál az utódlás tervezett keretek között, tudatosan zajlik, így a kutatás eredményében bemutatott eljárások bekerülhetnének a legjobb gyakorlatok gyűjteményébe. A kutatás felépítését tekintve elméleti áttekintéssel kezdődik, majd rövid módszertani ismertetés után az empirikus eredmények bemutatásával folytatódik. Ezeket a fő tartalmi elemeket öleli körbe a bevezetés és az összegzés szakasza.

Jelen tanulmány a belsőügyfél-menedzsment koncepcióját egy hazai kkv példáján keresztül mutatja be, és gyakorlati tapasztalatok alapján értékeli annak megvalósulását. A tanulmány alapját hazai és nemzetközi szakirodalmi feldolgozás, valamint egy két részből álló primer vizsgálat képezte. Az empíria alapján láthatóvá vált, hogy a vizsgált szervezetnek számos lehetősége van a belső szolgáltatások színvonalát emelni, valamint az is, hogy a tanulmányban felsorolt előnyök eléréséhez hosszú távon szükséges a vezetői, tulajdonosi attitűd formálása is. A kutatás eredményei – bár nem nyújtanak általánosságban, minden kkv számára hasznosítható megállapításokat, de – több olyan módszert és megközelítési javaslatot mutatnak be, amelyek könnyen adaptálhatók más vállalkozások számára is.

A munkaerőhiány viszonylag új jelenségnek tekinthető Magyarországon és a kkv-k HR-gyakorlata sem konvencionális témakör. Kutatásom során így arra kerestem a választ, hogy a hazánkban tapasztalható munkaerőhiány hogyan befolyásolja a kkv-k HR-gyakorlatát a középkelet-magyarországi régióban. Az interjúkon és üzemlátogatáson alapuló kutatásom során megállapítottam, hogy a vállalkozások HR-gyakorlatai nem átalakultak, hanem kialakultak a munkaerőhiány hatására, és korábban nem alkalmazott akciótervek jöttek létre. Kutatási eredményeim alapján megállapítható, hogy a vállalkozók szívesebben nyúltak anyagi erőforrásokhoz a munkaerőhiány kezelésére, mint szervezeti átalakításokhoz vagy oktatáshoz, illetve más egyéb megoldásokhoz, ami rövid távú vezetői szemléletmódra utalhat.

Logistics is a keyword for the organisation and optimisation of a complex operation. Nowadays, optimising the cost for a long term in combination with eco- friendly solutions is the new purpose of the research topics in logistics. This new point of view, which focuses on minimising and reducing waste, gases, processes, and vibrations, is named green logistics. The main goal of this paper is to give a new, “green” direction to logistics in warehouses and to provide the best solution by analysing the various options using the Multi-Criteria Analysis method concerning the idea of using green logistics and making a warehouse more environmentally friendly.

In order to achieve efficient data transfer and improved production management, the industry has evolved into its fourth stage, into Industry 4.0. The key factor in this evolution is the introduction of IoT. Rapid information exchange between identification systems, smart control units and implementation systems have been enabled by IoT, thus creating foundations for smart material flow which is one of the crucial features of smart factories. In this paper, the main links of Industry 4.0 are described. The functioning of smart factories will be described, and we will include a list of traditional production processes which can be upgraded to the smart level.

An efficient and sustainable intermodal transport of containers requires the optimization of transportation costs and time while minimizing greenhouse gas emissions. For these purposes, within the DBS Gateway Region project, a Pilot Action has been performed focused on the sustainable intermodal transport of containers in the DBS (Danube Black Sea) region. The Pilot Action included two main activities: development of a multi-criteria route optimization application for container transport and tracking and tracing of a container on an intermodal route from China to Serbia to detect the existing bottlenecks and provide recommendations for the development of sustainable intermodal transport in the DBS Gateway Region.

The modern concept of doing business requires every company that wants to be successful to have connected and integrated operations with other companies. The concept of the supply chain enables efficient integration of all included members to fulfil customer demand. An essential element in overcoming business challenges is purchasing, the primary purpose of which is to provide the company with the optimal quantities of goods necessary for smooth and effective functioning. The fundamental goal of the present paper is to draw attention to the importance of effective purchasing operations – with an emphasis on the spare parts business – through mapping business processes. Doing so, it would become apparent to the management of firms how to enhance information flow, and improve process visibility, hence getting a better understanding of the need to improve the efficiency and sustainability of purchasing processes.

Barcode and Radio Frequency Identification (RFID) as identification technologies are widely used in warehouses of the logistics supply chain to track and locate storage units, track manipulation equipment and the state of storage locations. Depending on the needs and design of the warehouse and the way its operations are executed, one identification system can be used more frequently than the other. The identification system influences how logistical processes in the warehouse are performed, and it is often integrated with some form of the Warehouse Management System (WMS). The correct choice of an identification system influences data accuracy, resource utilization, waiting times for process execution and overall efficiency. This paper aims to show specific differences in the use of barcode or RFID technology, on the example of the reference warehouse system. Two warehouse logistic processes (storing and issuing of products) are described and modelled with the BPMN, to define all the process elements. Then, process simulation models are created, and both barcode and RFID systems are tested in the process simulation experiments. The simulation results enable the comparison of key performance indicators, based on the required process and waiting time for checking goods which flow through the system and the utilization of the material handling equipment.

The position of small and medium-sized enterprises in Zala County develops peculiar to the situation in Hungary. The location of the county is not bad because there are five capitals within a radius of 250 kilometres. This central position and the small distances is much appreciated in logistics, especially in the case of local companies. The above fact also has a significant impact on the logistics processes of SMEs, many of which are closely linked to these companies, either as suppliers or as service providers. The county administration is aware of these favourable qualities, and in recent years significant developments have begun in the county council. Our entire research is related to micro-, small- and medium-sized enterprises in Zala County, especially service providers. Our research explores and models the logistics processes connected to the service providers. The analysis is performed with a generalised simulation model. In the framework of our study, we attempt to find the bottleneck to make the previously mentioned processes more efficient. The article also includes a literature review of the modelling of the problem and the logistics processes related to service provider companies. We are also going to present the results of the database-processing related to the topic. In conclusion, we wish to show how service companies have evolved in the local context and how the management of their logistics operations has changed.

A large Central European logistics centre that provides warehousing, picking, distribution and forwarding services to other multinational companies is looking for new innovative solutions. The company also has several large warehouses in an industrial park in Slovakia. The inventory control system currently requires substantial human resources and takes much time, rarely having real-time information about inventory and storage solutions. For this reason, drone application has been introduced for automatic scanning of stocks, and the pilot version is already being tested. However, two grave problems were encountered during the tests: the first problem was that the warehouse functions as a Faraday cage, so no GPS signals can be received. The other problem is how to maximize the power of the drone available for moving, which also requires optimum route planning. We are looking for solutions to these problems in the present article.

Az életszínvonal mérésére manapság is igen gyakran használják az egy főre eső GDP mutatóját, annak ellenére is, hogy azt nagyszámú kritika érte. Jelen tanulmányban ezen mutató mellett a nemzetközi szervezeteknél és a közgazdasági szakirodalomban egyaránt fejlettségi indikátorként kezelt mutatók, valamint az egy adott ország népességének rákbetegséggel összefüggő három legjelentősebb mutatója közötti kapcsolatot vizsgáljuk. Ilyen módon az incidencia, a mortalitás, valamint a prevalencia adatai mögött meghúzódó esetleges gazdasági okokat próbáljuk meg beazonosítani statisztikai módszerekkel. A statisztikai módszerek közül korrelációanalízist és regressziósmodellelemzést választottunk. Azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a szakirodalmi megállapításoknak megfelelően a mortalitás és az életszínvonal között negatív kapcsolat mutatkozik, számításaink ezt igazolták is. Az incidencia esetében viszont pozitív a kapcsolat, ami sokféleképpen értelmezhető, erre vonatkozóan megfogalmaztunk különböző konklúziókat, a prevalencia pedig a legerősebb és leginkább pozitív kapcsolatot mutatta vizsgálataink során. Annak érdekében, hogy az egészségügyi intézményrendszer szempontjából hasonló fejlettségű és hasonló szabványokkal dolgozó országokat elemezzünk, csak az EU jelenlegi 28 tagállamát vettük figyelembe alapmintaként. A kutatási eredmények egészségpolitikai, gazdaságpolitikai és biztosításiszolgáltatásinnovációs vonatkozásait tartjuk kiemelkedőnek.

A tanulmány a startupok működését vizsgálja a közép- és kelet-európai piacgazdaságokban. Alapfeltevésünk szerint az egyes országok intézményi környezete jelentős hatást gyakorol a startupalapítási hajlandóságra, valamint a már meglévő startupok vándorlására. Ennek megfelelően a kapitalizmusvariációk (VoC) elmélete alapján keresünk magyarázatot a startup-ökoszisztémák eltéréseire. A tanulmányban alkalmazott módszertan szakirodalom-feldolgozás, melyet statisztikai elemzések egészítenek ki. Eredményeink alapján a visegrádi országok startup-ökoszisztémáit leginkább a külföldi működő tőkére (FDI) alapuló növekedési modell, valamint a kevésbé támogató intézményi légkör korlátozza. Ennek következtében Lengyelország kivételével a visegrádi országokat a startupalapítók elvándorlása jellemzi. Mivel az intézményi rendszer átalakítása rendszerint hosszabb időt vesz igénybe, így rövid és középtávon megoldást a startupötletek inkubációja, a megfelelő képzés és mentorálás jelenthet.

A tanulmány célja az, hogy a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély és Tihany példáján megvizsgálja a fesztiválok szerepét, jelentőségét a kulturális turizmus alakulásában. A vonatkozási pontot két olyan helyszín jelentette, amelyek szoros összefüggésben vannak az épített örökséggel. A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély Fehérvárcsurgó település legjelentősebb vonzerejének tekinthető, Tihany esetében pedig a félsziget számos vonatkozásban megjelenítője a nemzeti kulturális örökségnek – így tehát a tanulmány ugyanabban a témakörben két egymástól lényegesen eltérő helyszín összehasonlító vizsgálatát végezte el. A tanulmány a koncepciójában és az elemzésben figyelembe vette az Európai Unió 2017-ben elfogadott ajánlásait a kulturális örökségekkel kapcsolatban, valamint a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 vonatkozó megállapításait.

A tanulmány célja, hogy röviden összefoglalja és egyben bemutassa a fesztiválok, a fesztiválturizmus legfontosabb hatásait egy adott gazdaságra, régióra. A szakirodalom alapján a három legfontosabb terület, mely a gazdaságot érinti s melyre befolyással vannak a fesztiválok (méretüktől függetlenül is), a fizikai, a gazdasági és a társadalmi-kulturális hatások. E cikkben ezeket a területeket mutatom be, illetve röviden ismertetem a hatásuk nagyságának, erősségének mérési módszereit is. Ezt követően ismertetem Donald Getz professzor 2010-ben az International Journal of Event Management Researchben publikált, „The nature and scope of festival studies” című tanulmányának főbb eredményeit, a fesztiválkutatások trendjeit és a kutatása végeredményeként kapott diskurzusait.

A tanulmány 13 fesztiválon végzett felmérés alapján arra keresi a választ, hogy van-e eltérés a gasztro- és nem gasztrofesztiválok fogadtatásában, a velük való elégedettségben. Mitől függ a fesztiválok tetszési indexe: a tartalomtól, vagy inkább az infrastruktúrától, a szervezés profizmusától? Eredményeink azt mutatják, hogy a fesztiválokkal való elégedettség átlépi a műfaji határokat. A tetszést kevésbé befolyásolja az infrastruktúra, a szervezés, mint maga a tartalom. A fesztiválok látogatásának motivációja a legtöbb ember számára a jó hangulat. Az együttlét, a közös szórakozás legalább olyan fontos, sőt sokszor fontosabb, mint maga a program.

A fesztiválok robbanásszerű fejlődése indokolttá teszi azok gazdasági és társadalmi jelentőségének vizsgálatát. Az elemzések többsége a turisztikai-gazdasági hatásokat méri, míg a fesztiválok társadalmi hatása, szerepe a településen élők életében kevésbé hangsúlyosan jelenik meg. Ugyanakkor a fesztiválok a település életében sok esetben nem elsősorban turisztikai jelentőségűek, hanem a helyiek számára nyújtanak közösségépítő, élményszerzési lehetőséget, ami hosszabb távon a helyiek életminőségére van pozitív hatással. Jelen tanulmányban elsősorban azt vizsgáljuk, hogy a kiválasztott hazai fesztiválokon milyen társadalmi hatást eredményeznek a rendezvények. A társadalmi hatások közül elsősorban a helyi lakosok életminőségét befolyásoló tényezőket, valamint a fesztiválok értékteremtési és közösségépítő szerepét vizsgáljuk meg. A tanulmány során áttekintjük a fesztiválok társadalmi hatásának elméletét és korábbi kutatások eredményeit, rávilágítunk a jövőben tesztelhető hipotézisekre, és kitérünk a társadalmi hatásvizsgálatok fesztiválkutatási korlátaira és nehézségeire.

The LOHAS (Lifestyle of Health and Sustainability) model represents the consumers of the future, who consider sustainability and responsibility to be important. Global problems and challenges of nowadays are dealt with by purchasers. Therefore, more and more people follow trends that are in connection with the topic of sustainability such as health and environmental awareness, need for the natural, sustainable quality of life as well as search for balance. What features do youngsters have in this field? Our primary research among students of Budapest Business School’s Zalaegerszeg Faculty of Business Administration looked for the answers to this question. On the one hand, we examine green thinking and approach, how popular they are, the kind of enthusiasm students show and how responsible they feel for these issues. Based on the results of the survey we intend to conceive the sustainable culture model of ZFBA students and highlight some of its consequences.

Transition from fossil and nuclear fuels to renewable energy sources is a fundamental aspect of global and community level projects for sustainable development. The hypothesis of this study is that energy efficiency measures have significant potential to reduce the consumption of highly polluting fuels supplying the energy needs of the residential sector. The increasing use of renewable energy resources requires technical and economic changes in the energy sector to ensure a proper balance between supply and demand. Demand-side management methods consider various technologies, flexible price mechanisms, and human behaviour patterns to plan and implement policies intended to reduce and/or shift energy consumption to increase energy system flexibility and societal benefits. The research focuses on the residential sector in Hungary. With the Long-range Energy Alternative Planning (LEAP) software, a multidisciplinary analysis was conducted and four energy scenarios were designed in order to assess energy savings and responsive demand potential. The results demonstrated that approximately 70% of the final energy consumption for heat in the sector can be reduced. Up to 2981 MWh/year of the total electricity consumption of the research area can be utilised for strategic management with the proposed household retrofits.

The aim of this paper is to analyse plastic marine pollution, alternative solutions, the role of relevant actors and the effectiveness of these actions in resolving ocean pollution. First, the paper breaks down plastic marine pollution into its main causes, actors, and effects. It highlights how human activity is pushing the world’s oceans to the brink of collapse. After this brief introduction aimed to better understand the possible actions against this problematic, the study provides an overview on international legislation and multilateral initiatives that have been proposed all over the years to fight against the plastic pollution crisis. Finally, it examines the effective role of the various innovations that are trying to resolve the problem of plastic pollution affecting the marine environment. The data for this study were obtained through research on academic texts and official websites. This topic is analysed in an objective way and by reporting considerations of different academic authors.

In international comparison the Carpathian Basin has had abundant freshwater resources for the last thousand years. But does this mean that Hungarians do not have to worry about saving water? Unfortunately, the climate change caused by global warming will not leave the area unaffected. Therefore, forming a conscious consumer attitude and introducing new water-saving methods and technologies are essential in order to further reduce the water wastage in Hungary and save this precious natural resource for the next generations. With this intention we have decided to conduct this research about the water consumption and the water wastage among young people, namely students living in the Students’ Halls of Residence at Mátyásföld. The objective is to find out how wastage in the students’ hall could be reduced by raising the awareness of the residents. Using more water-efficient household appliances and introducing new co-operation systems could be beneficial in this respect. This research also investigates the financial aspects of saving water along with other expenses related to the new household appliances as well.

Creating sustainable growth and making people familiar with the concept are today’s major concerns as information about the importance and practice of sustainability is relatively scarce. Sustainability rankings give information and guidance to people, they are remarkable, have illustrative and didactive functions and can help understand the relevance of sustainability. Sustainability prizes also give people an idea of which companies, cities, people have done the most for the environment, society and sustainability. Like rankings, prizes are evaluated and awarded based on a complex system of criteria. In order to assess the effect of these lists we have conducted a short online survey to find out how people relate to these sustainability rankings, and how these prizes and gratifications affect their attitudes towards different brands, or whether they influence people’s decisions on buying a particular product or not. This survey gives us a somewhat deeper insight into consumers’ emotions and perceptions regarding whether they consider the companies or cities at the top of the ranking to be of better quality, and if this way they represent a higher level of trustworthiness and reliability, or not.

The motivation to study seems to decrease with age. Most students in higher education have only extrinsic motivation or do not have any motivation at all. At Budapest Business School there are four colleges of advanced studies, one at each faculty. Applicants must prove their motivation for extra-curricular activities and their ability for scientific thinking before entering these organisations. To keep quality standards high, it is important to have active members who are interested in the effective and smooth operation of the organisation. The main aim of this research was to reveal the various types of motivation present at Budapest Business School. The study is based on a questionnaire survey that includes statements from the Academic Motivation Scale. The survey also contains questions regarding students’ social background, their motivations to join and their scientific activities. The study gives an insight into the structures, activities, the members’ extrinsic and intrinsic motivational patterns and, on the other hand, how these organisations can be improved. It is investigated how scientific excellence can be sustained in a semi-volunteer student organisation.

Urbanisation, which has been rapidly progressing for the past few decades, is a powerful ecological factor. It changes the whole human environment and leads to many issues, e.g. air and water pollution and related physical health problems, as well as mental distress. One of the possible solutions to reduce or completely eliminate these negative effects in the long run is the concept of a biophilic city based on the idea of organic connections between people and other living creatures and their belonging to nature. Oslo, a perfect example of biophilic city and European Green Capital, has been chosen for analysis in this paper. This research will analyse the positive effects of this concept (e.g. conservation of biological diversity) on people’s well-being, as well as on the environment. Furthermore, the main goal is to determine the key principles of a biophilic city and to analyse how they can be effectively implemented in practice. Through the example of Oslo, this research will illustrate how nature can be consistently integrated into the urban infrastructure and what kind of urban development measures should be taken.

Az írás középpontjában annak a vizsgálata áll, hogy milyen módon érinti az Európai Unió versenyjoga, versenypolitikája, intézményrendszere, támogatási és külgazdasági politikája a vállalati szféra, azon belül a kis- és középvállalkozások (kkv-k) nemzetköziesedését. A közösségi jogszabályok, intézmények, pénzügyi transzferek és politikák hozzájárulása a kkv-k nemzetköziesedéséhez a multilaterális szabályokkal összhangban döntően közvetett jellegű, aminek célja a működési és a beruházási költségek csökkentésén, a termelési kapacitások bővítésén, valamint az általános üzleti környezet javításán keresztül a kkv-k nagyvállalatokkal szembeni hátrányainak mérséklése, illetve kiküszöbölése. Az export és az importhelyettesítés közvetlen szubvencionálása nem megengedett. A különféle ösztönzők a kedvezmények lehetőségét teremtik meg az Unió és a tagállamok szintjén, azok kihasználása döntően az érintett kis- és középvállalkozásokon múlik. JEL-kód: F15.

Az ezredfordulót követően az Európai Unió is intenzíven bekapcsolódott a felgyorsuló integrációs kezdeményezésekbe. A szerző célja a 2010 utáni megállapodások bemutatása, az integrációs törekvések regionális és tartalmi változásainak elemzése. Az új szerződések regionális megoszlását nézve feltűnő, hogy Kelet-Ázsia és Latin-Amerika a nyitás iránya. Az ezen régión belüli OECD-tagállamok a partnerek (Dél-Korea, Japán, Mexikó, Chile, Ausztrália, Új-Zéland és Kanada), a nagyon fejlett Szingapúr, néhány gyorsan fejlődő, újonnan iparosodó ország (Indonézia, Vietnam, Tunézia és a MERCOSUR-államok). (A szerző kiemelt figyelmet fordít a vizsgált időszak legfontosabb – EU–Japán – megállapodásának.) Alacsonyabb fejlettségi szintű ország közöttük csupán az Andoki Közösség és Közép-Amerika országai. Figyelemre méltó azonban, hogy Fekete-Afrika és az Indiai-óceán térsége gyakorlatilag kimaradt az integrációs törekvésekből. (Kína éppen ezeket a régiókat célozta meg kereskedelmi, beruházási és segélypolitikájával.) Az új megállapodásokban már nemcsak túllépnek a hagyományos gazdasági-kereskedelmi kérdéseken (nem egyszerűen ipari szabadkereskedelem), hanem megjelennek beruházásvédelmi, versenypolitikai, logisztikai, szellemi tulajdonvédelmi részek is a megállapodásokban. A fejlődésnek ebben a szakaszában az integrációnak a gazdasági érdekközösség szükséges, de nem elégséges feltétele. Egyre nagyobb a szerepe az integrációnak, mint értékközösségnek. Gazdasági érdekek és civilizációs értékek együttese jellemzi az új generációs megállapodásokat.

A cikk Magyarország 20 éves NATO-tagságát, a katonai szervezet közelmúltban megtapasztalt kihívásait és az azokra adott válaszokat elemzi. A két évtized változásokat hozott a nemzetközi biztonság területén, amelyek elengedhetetlenné tették/teszik a szervezet reformját. Az új stratégiák kidolgozásával és alkalmazásával a NATO relatíve hamar reagált a környezetében kialakult helyzetekre, azonban a tagállamok politikai nézeteltéréseinek – a korábbiakkal ellentétben – demonstrálása akadályozza a közös fellépést. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete a 21. században megőrizte a jelentőségét és nélkülözhetetlenségét a nemzetközi és tagállami biztonság elérésében és megtartásában. Magyarország gazdasági ereje meghatározza a szervezeten belüli mozgásterét, valamint a kötelezettségeinek teljesítését. A NATO részéről megfogalmazott, a magyar védelmi kiadásokra vonatkozó kritika gyakran megjelenő téma a tagság elnyerése óta. A NATO Biztonsági Beruházási Programjában való aktív részvétel maga után vonja a védelmi kiadásokra fordított költségek emelkedését, valamint elősegíti Magyarország védelmi képességeinek növelését.

A 2017-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál rendezési jogát Győr nyerte el. Ez a nagyszabású sportesemény remek lehetőséget nyújtott a város számára, hogy nemzetközi szinten is kiemelkedjen az átlagból. Az esemény szervezése és lebonyolítása azonban nagy felelősséggel járt, valamint gondos tervezést igényelt. A tervezés során nemcsak az előkészületekre, hanem az infrastruktúra későbbi használatára is ki kellett térni. Az önkéntesek fő célcsoportja a fiatalabb 14–25 éves korosztály volt, akik eléréséhez főleg az online eszközök voltak a segítségünkre. Lényeges volt, hogy a toborzás alatt már egyben az esemény népszerűsítése is kezdetét vegye, melyhez egységes arculatra volt szükség. Az arculat alapját Hugoo, a kabalafigura képezte. Az ő segítségével buzdították az érdeklődőket, hogy önkéntesként vegyenek részt az EYOF-on. Az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál sikeres volt mind a sportolók, mind a város számára. Az önkéntesek életre szóló emlékekkel és tapasztalatokkal gazdagodtak.

Az elmúlt években egyre több empirikus kutatást publikáltak a munkaerőhiánnyal kapcsolatban itthon és külföldön. Jelen írás célja, hogy bemutassa a munkaerőhiány vizsgálatának lehetséges forrásait, mérési módszereit, továbbá a mérési módszerek alapján kapott hazai és nemzetközi kutatási eredményeket. A munkaerőhiány egyrészt statisztikai adatok, mutatószámok, másrészt munkaerőpiaci kutatások segítségével mérhető. A mutatószámok közül az üres álláshelyek aránya és a munkanélküliségi ráta felhasználásával szerkesztett Beveridge-görbe alkalmas arra, hogy szemléltesse a kvalitatív és/vagy kvantitatív munkaerőhiány előfordulását. Az adatok alapján az Európai Unió egészét tekintve kvalitatív, Magyarországon pedig kvalitatív és kvantitatív munkaerőhiányról beszélhetünk. A munkaerőpiaci felmérések szerint Magyarországon és a környező országokban a munkaerőhiány széles körben előforduló jelenség, de az eredmények általánosíthatósága számos esetben korlátozott. Emellett vannak matematikaistatisztikai elemzéseket is tartalmazó kutatások a témában, amelyek bizonyos tényezők (például vállalati jellemzők, innovatív tevékenység, HR-politika) és a munkaerőhiány közötti kapcsolattal foglalkoznak. Egyelőre viszonylag kevés összetett elemzéssel lehet találkozni, azonban ezek kiindulópontot adhatnak további kutatásokhoz, amelyek hozzájárulhatnak a munkaerőhiány hatékony kezeléséhez.

Az utóbbi évtizedekben a marketingszakembereket az foglalkoztatta, hogy miként lehetne megújítani a marketinget. A legtöbb kutató élesen bírálta a korábbi – a goodsdominant logic – elméletet, és újabb elméletek kialakítását szorgalmazták. Ezen elméletek közül kiemelkedett Vargo és Lusch modellje – a „Service-dominant logic”. Az új szemléletmód nagy port kavart a szakmában. Míg sokan támogatták, addig viszonylag magas volt a bírálók aránya is. A modell mind a mai napig nem teljesen megoldott, több – főként gyakorlati – problémával küzd. Cikkünk célja bemutatni ezen új elmélet kialakulásának útját, továbbá a különbségeket a két elmélet (GDL és SDL) között. Értékelésre kerül az új modell, mely során a legfőbb előnyeit és hiányosságait mutatjuk be és felvázoljuk, milyen változásokra lenne szükség a jövőben. A modellt érdemes lenne továbbfejleszteni és népszerűsíteni, hogy a vállalatok megismerjék annak működését. Az online platformokban rejlő lehetőségeket még jobban ki lehetne használni – az eredeti elmélet megalkotásánál még nem álltak rendelkezésre, ám segítségükkel könnyebben be lehetne vonni a fogyasztókat a folyamatokba.

This paper elaborates upon the meaning and nature of the entrepreneur and their special context, involving SMEs in general, and family firms in particular. We review previous literature, based upon a guiding framework around three themes – actor, activity and attitude, developed by Nordquist and Melin (2010). We find that the framework enhances theoretical and empirical understanding of entrepreneurship and family firms. We conclude with reflections on some unexplored themes that have arisen as a result of using this framework and relevant directions for future research on entrepreneurship and family businesses.

Family businesses form the backbone of the SME sector in every country. Those founding a new business entity usually need support from their family members, let it be their knowledge, money, assets, time, or simply understanding and personal care. Thus, it is vital to enhance not only the survival, but also the success rate of these firms. This paper reviews issues that entrepreneurs will face as a top-manager in a family business context. We assess alternatives to common financial accounting and performance measurement practices and compare adequate financing sources and strategies for family businesses to practices used by other types of firms. The paper discusses the different forms of funds that are available to the owners of these enterprises. We will start with a brief characterization of the ownership structure of family businesses. Then review the literature on funding resources to family businesses. These different resources are discussed from a family relevant practical point of view. Finally, some conclusions are presented.

Researchers encounter numerous problems when studying small and medium-sized enterprises’ HR practices. On the one hand, there is no commonly accepted definition of small and medium-sized enterprises; on the other hand, even the category of SMEs shows a very diverse picture. An increasing number of scholars point out that, in addition to enterprise size, the field of industry, the enterprises’ scope of activity, the age of the enterprise, the owner’s person as well as other characteristic features all influence the operation of SMEs and – within it – SMEs’ practices of human resource use and management. With a view to the SME sector, the literature review offered in the scope of this study provides a summary of the specificities of family-owned SME’s HRM practices. The literature review provided herein is organised around four themes: recruitment and selection; training and development; performance assessment and incentives; and organisational culture.

According to the Spanish saying (‘Cuentas claras, amistades largas’) the secret of a long friendship is clear accounts. How can this be interpreted in our country’s enterprises sector? More specifically in that economic milieu where, based on the EU’s expert estimates (Mandl 2008), the ratio of family businesses is 70–75% whose roots go back to the period of the change of regime for most of them. So in the near future, based on the international experiences, showing both the micro and macroeconomic importance of the processes of succession and generation change, the passing on of leaders and owners’ roles are deemed as critical and are thus in the focus. One of the theoretical debates concerning family businesses centres round a provocative question: namely whether the world would be better if family businesses operating under professional leaders behaved as businesses free from family influence. We reply no to this pseudo naïve question, and at the same time from our point of view as the result of symbiosis of familiness (resources thanks to family participation) and professionalization, the survival of family businesses forming the backbone of the enterprise sector in Hungary may be improved significantly. In this paper we give an outlook and a literature review about the status of the Hungarian family businesses and we present the relevance and possibilities of succession planning. As the succession is not in quick and easy process, it can be supported by externals as well, like advisors, coaches and mentors; we review that where and what can be the role of these external supports in case of succession issues in family businesses.

While it is a widespread belief in Hungary that higher educational institutions are still efficient with the traditional (so-called frontal teaching) approach, more and more voices are heard supporting blended learning and merely online learning. Budapest Business School (BGE), for many years now, has been favouring the latter one and thoroughly exploits its benefits during both in-house and international programmes conducted within international cooperations. The aim of this paper is to synthesize challenges BBS faced in designing and completing the blended learning programme FAME, as well as a short summary of literature that contributed to the experience.

In the present study we introduce the Grounded Theory method through the example of a study about similarities and differences in the opinions regarding glass façade buildings. We highlight the importance of using different samples. From a methodological point of view it is of utmost importance to pick the right method for data collection. Glass façade buildings have special psychological meanings which are different for lay people and professionals. In the study used as an example the sources of information were lay people and professional and lay media outlets. Qualitative content analysis was used to explore these parities and divergences. We introduce the capabilities and shortcomings of the Grounded Theory method we encountered during our research.

It is becoming paramount for firms to understand how to strategize to maintain sustainable competitiveness in automotive industry. The aim of this paper is to understand what firms in German automobile industry must do to remain in business or even ahead in its domestic and international business arena over time. In doing so, Michael Porter’s model of competitive advantage was used to analyse home-built competitive advantage of the German automotive industry and its links to global competitiveness. The results point to the fact that there are links between the German automotive industry’s domestic and global competitiveness.

Years ago, I bought a book titled What Money Can’t Buy by Michael J. Sandel. Reading it made me do extra research into lots of areas, mentioned in the book. When you read news related to the Himalayas, you get to know whether the expedition attempt was successful, how many people were involved in the climbing expedition, what kind of equipment they used and how much time they spent on the mountain. But have you ever wondered what happens with the litter they left behind? Or have you ever heard about voluntary carbon offsets regarding your flights? The warning signs of the changes in our environment are really coming to the fore. A lot of these have been caused by pollution. What is the distinction between a fine and a fee when it comes to the regulations of it? How does pollution permit work in reality? I examine how these permits have changed and how putting a price on something that is harmful for the environment can cause a shift in the attitude of people. What is the moral attitude that is required for obtaining more results in environmental protection? I give a list of the small deeds by an average person that can make a change in our environment. Last, but not least, for companies what are the advantages of becoming carbon neutral? The aim of the paper is to make us more aware of the ecological consequences of our personal decisions and present some ways to get involved in reducing our individual emissions.

Technological advancements have enabled humans to transform the world and adapt it to their needs. Unfortunately, the large number of conflicts in the previous century showed that those modifications are not always to the benefit of the people. NATO intervention in Serbia in 1999 was waged to the detriment of the environment and health of local population. NATO air strikes hit industrial plants resulting in soil, water and air pollution, furthermore, their military arsenal contained Depleted Uranium (DU), a heavy metal used for military purposes that has low radioactivity levels. It is assumed that DU causes chronic diseases and contaminates nature.

The rise of immigration and the large influx of immigrants coming into Europe and North America are trends that have given political clout to right-wing groups, especially after Brexit. The issue of immigration, however, is hardly restricted to the developed world. A serious analysis, dispassionate and sober, is necessary in order to understand the benefits and impacts of large scale immigration on sustainable development in regions all over the world. By identifying patterns and solutions, we will intertwine different areas of knowledge and prove that immigration is a vital issue for the West and its survival as a plurality of democracies.

According to a BBC study, the Republic of Moldova is the country with the highest population decline rate in the world. This paper examines the causes that lead to an advanced emigration from the Republic of Moldova, such as political instability, high unemployment rate, and collapsing incomes. It also presents the economic consequences of this phenomenon, the risks that it has for the European Union and the impact of labor migration on children left behind. Undoubtedly, there are some solutions to this problem. Fighting with corruption, workplace improvement, raising salaries, all give the country more opportunities for the future.

Migration from Central and Eastern Europe is seen as a threat to quality of life and general welfare by the western authorities. Central and Eastern European authorities thought the same about migrants into their countries and still do so even today (The Economist 2016). People think of it as a plague on their society. Western Europe has plenty of migrants form the East, and the East has plenty of migrants from post-soviet countries. People are just seeking better lives. More and more people are seeking asylum from war or for political reasons in East European countries, because it is cheaper to live there, The Telegraph stated that 4 out of 6 the cheapest cities to live in Europe are in the Central and Eastern Europe (The Telegraph 2018). The main reason of researching this topic is to understand the premises of the present the cycle of migration within the borders of European continent, a migration which is oriented by a vector from East to West. Why did 1.93 million Polish people migrated to Germany, but not vice versa (United Nations 2015)?

All over the world, ban on trophy hunting is a common demand, however, the consequences of the ban are highly underestimated. Hunting is a vital tool for conservation and when done properly it not only resolves conflicts arising between wildlife and human worlds but also plays a key role in recovering endangered species and greatly contributes to the economies of the nations. Hunting is a method by which natural populations are kept at numbers that the available habitat can support and at levels that are compatible with human activity and land use. Wildlife is a renewable natural resource with a surplus, which is harvested by hunters seasonally. Quotas and specific hunting seasons for each species ensure that the population is not overharvested.

Worldwide irrigation enables crops productions in temporarily water stressed or permanently water-scarce environments including semi-arid areas (e.g. Afghanistan) and Mediterranean countries. Globally, more than 330 million hectares of land is under agricultural irrigation which accounts for the 20 percent of the total cultivated land, and contributes 40 percent of the total food produced in the world. In coming decades, due to the rapid growth of population, industrialization, urbanization, and climate changes, the demand for irrigation and multi-purpose usage of water will increase in the globe, particularly in arid and semi-arid areas such as Afghanistan. Because of supplying artificial fertilizers, irrigated lands and irrigation have critical impacts on environmental sustainability than rain-fed agriculture. Sustainable water resources and ecosystem quality require the best management of both surface and ground water resources. Afghanistan is a country located in central Asia, with total area of approximately 647,500 km2 and more than 30 million population. Agricultural development plays a key role in the economic development of Afghanistan. Generally, 12 percent of lands in Afghanistan is cultivatable and only 5 percent lands can be irrigated as agricultural land which produce about 80–85% of agricultural production. Irrigation is an important factor in agricultural development. The main challenges towards water resources are lack of quality meteorological data, mismanagement of irrigation, lack of irrigation infrastructure, lack of irrigation water conveyance systems and poor on-farm water management. Improvement of on-farm water management, introducing appropriate water conservation techniques/technologies, capacity building, communities’ awareness about efficient use of water and the prediction of drought and flood can reduce environmental vulnerability.

Smoking is a huge problem in the world. Smokers usually start smoking when they start high school or university. We can categorize smokers into different types, that will be discussed later. The topic is related to environmental protection as well. Many questions came up into my mind. Is there a shortage of ashtrays at BBS – FIMB? Are people too lazy to throw their stubs into the trash can? Can the stubs be recycled? In my survey approximately 40 FIMB students have been asked to find out whether they are social or addicted smokers. How many cigarettes do they smoke a day? Would they make an effort to throw their cigarettes into the trash can?

The paper aims to analyse the succession process of Hungarian family businesses with a new, dyadic approach, examining both the founders’ and the successors’ (i. e. children of founders in these cases) point of view. The study focuses on two major notions: paternalistic leadership and the successors’ human capital. Following the summary of the results of two empirical research conducted at Budapest Business School, the paper highlights the relation between paternalistic leadership style of the founder and professional readiness/human capital of the successor in the context of the multigenerational Hungarian family businesses. Our research identified three dimensions connected to the readiness of the incumbents to successfully hand over the family business that could be examined during the process of takeover, and these are: successors’ human capital, socio-emotional wealth transfer and successors’ potential. The paper gives an overview of paternalistic leadership and analyses the aspects of successors’ human capital.

A PricewaterhouseCoopers (PwC) 2014-ben és 2016-ban is – az ún. Global Family Business Survey keretében – felmérte a családi vállalkozások belső és külső kihívásait, jövővel kapcsolatos várakozásait. A kutatás megállapította, hogy a családi vállalkozások legfőbb kihívásai közé az alábbiak tartoznak: folyamatos innováció szükségessége; megfelelő képzettségű munkaerő megszerzése; kulcsfontosságú alkalmazottak megtartása; költségek csökkentése; új technológia szükségessége; vállalat utódlásának tervezése; családtagok közötti konfliktus kezelése; továbbá a vállalkozás professzionalizálódásának szükségessége. Jelen tanulmányban a családi vállalkozások professzionalizálódásának kérdéskörére fókuszálunk, elsőként a szakirodalmi háttér feltárásával, kitérve a fogalmi rendszer ismertetése mellett a professzionalizáció és a családi vállalkozások Dodero-féle (2010) életciklusmodell összefüggéseire, valamint a családi vállalkozások professzionalizációját mint tényezőt integráló teljesítménymodellekre. Az elméleti háttér ismertetése után a kvalitatív, a családi vállalkozások vezetőivel készített interjús kutatás módszertanának bemutatására kerül sor. A tanulmány utolsó egységét a professzionalizációval összefüggő empirikus eredmények képezik, amelyek rávilágítanak a professzionalizáció alkalmazott elveire, módszereire, az utódlással való összefüggéseire, valamint azoknak a vállalat működésére gyakorolt hatására egyaránt.

A tanulmány témája a hazai családi vállalkozásokat érintő generációváltás és az ezzel kapcsolatos dilemmák. A tanulmány célja annak a vizsgálata, hogy a vizsgált vállalkozások generációváltással kapcsolatos folyamatai és tapasztalatai mennyire vannak összhangban és mennyire térnek el a vonatkozó elméleti külföldi és hazai szakirodalmi források következtetéseitől. A tanulmány műfaja tehát a szakirodalmi megállapítások tesztelése, viszonylag kicsi, de jól körülhatárolt mintán. További cél a dilemmák feltárása és a jó példák bemutatása, így hozzájárulni a gazdasági és társadalmi szempontból kiemelten jelentős családi vállalkozások fenntarthatóságához. Az alkalmazott módszer műhelykonferencia, melynek keretében szervezett pódiumbeszélgetés és kerekasztal-beszélgetések során bontakozott ki a kutatási kérdésekre adható válaszok sora. A mintát 11 hazai, többségében Győrhöz kapcsolódó családi vállalkozás alapítója és utóda, 22 fő adta. A kutatás eredményeképp kialakultak azok a mintázatok, amelyek a generációváltás kapcsán dilemmaként és azok megoldásaként rajzolhatók fel. Az eredmények vonatkoznak az utódlás folyamatára, annak tervezettségére, az elődök és az utódok elképzeléseire a családi vállalat öröklésével kapcsolatban, a konfliktusok jellegére, az új generáció szerepére, a testvérek együttműködésére, az alapítónak az átadás utáni szerepére, a házastársak és rokonok szerepére, továbbá az elődök és az utódok jövőre vonatkozó elképzeléseire a családi vállalat vonatkozásában.

A tanulmány témája a regionális beágyazódás és nemzetköziesedés és az ezekkel kapcsolatos dilemmák vizsgálata hazai családi vállalkozások körében. A kutatás célja a dilemmák azonosítása, a regionális beágyazódás értelmezésének feltárása és a jó példák bemutatása, így tudományos segítséggel hozzájárulni a gazdasági és társadalmi szempontból kiemelten jelentős családi vállalkozások régióhoz és nemzetközi piachoz való sikeres kapcsolódásához. Az alkalmazott módszer műhelykonferencia, amelynek a keretében szervezett két world café beszélgetés során bontakozott ki a kutatási kérdésekre adható válaszok sora. A mintát hazai, többségében Győrhöz kapcsolódó családi vállalkozás alapítója és utóda adta. A kutatás eredményeképp kialakultak azok a mintázatok, amelyek egyrészt a régióhoz való kötődést, másrészt a nemzetközi piacon való jelenlétet, továbbá a nemzetközi munkaerő alkalmazása mellett vagy ellene ható tényezőket és a mindezek kapcsán felmerülő dilemmákat és megoldásokat tartalmazzák. Az eredmények vonatkoznak egyrészt a beágyazódás értelmezésére, megnyilvánulási formáira, motivációira, másrészt a nemzetközi piacra lépés hajtóerőire és akadályaira, és mindebben a különböző generációk szerepére a vizsgált családi vállalatok vonatkozásában.

Egy mai napig használatban lévő konyhai eszköz: a tésztavágó kerék/sarkantyú Jelen tanulmányomban a késő középkori-reneszánsz konyha működéséhez köthető konyhai eszköz, a tésztavágó kerék (rádli) kérdéskörét járom körül. Kiemelt jelentőségét az adja, hogy a tésztametsző keréknek a mai napig gyakorlatilag ugyanaz a felépítése, formája és funkciója, mint a 16. században. A tésztavágó kerék/sarkantyú, mint konyhai eszköz, anyagából, méretéből adódóan ritkán kerül elő régészeti feltárások során. A kormeghatározást elősegítheti, ha egy pénzlelettel datált rétegből kerül elő a lelet, mint ahogy ez a füleki várban napvilágot látott tésztavágó esetében történt. Dolgozatomban ezt a tárgyat mutatom be, mely egyben szép példája a nemzetközi együttműködésnek, közös múltunk értékei bemutatásának.

Fashion shops nowadays more and more use the sense of vision to persuade their customers to stay longer and spark an interest in their merchandise, many special offers and other things. Many more of these scientific studies have to be done to find the exactly perfect scent in fashion place that has all the advantages for businesses. After the business owners and marketing specialists have found the perfect and most interesting fragrance that they would like to apply to their store, they also have to find the perfect location for the diffusers to work effectively. This depends of course on how big the fashion store is, how many and how big diffusers are needed, and the question of how much of liquid scent is needed is also important. The diffuser location would be some place with high customers traffic, for example doorways, any narrow places, where customers have to get closer to the products and of course, near the product you would like to sell more of. Also, important thing is making sure there is enough ventilation in the shop, so the air gets always pushed and making sure there are no air flow going outside, like opened windows for example, doors are necessary evil in this case. The main objective of submitted paper is to point out on aroma marketing using directly in fashion retail stores and its impact on customers based on available theoretical literature sources.

Az ENTerprise REsearch InNOVAtion (ENTRENOVA) (Vállalkozás – Kutatás – Innováció) konferencia egy 2015 óta évente megrendezésre kerülő multidiszciplináris konferencia, amelynek célja a közgazdaság-tudomány, a menedzsment, a szervezetek, a marketing és más, innovációval, információtechnológiával és kutatásfejlesztéssel kapcsolatos témák megvizsgálása, megvitatása.

A The International Family Enterprise Research Academy (IFERA) nemzetközi családi vállalkozásokkal foglalkozó kutatóintézetet. A szervezet első összejövetele és megalakulása 1999-ben Barcelonában, majd 2000-ben Amszterdamban volt, ahol a családi vállalkozás téma kutatóinak kis csoportja elhatározta a rendszeres szakmai találkozást a tapasztalatok nemzetközi megosztása céljából.

A tanulmány a hazai középiskolai diákok körében 2012 és 2015 között végzett felmérés eredményeit mutatja be. A pénzügyi kultúra elméleti fogalmának és dimenzióinak bemutatása után az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület és a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának közös kutatócsoportja által készített felmérés módszertani kérdéseit vizsgálom. A jósági mutató alapján megállapítom, mely kérdések tekinthetők könnyűnek és nehéznek. A diákokat teljesítményük alapján három kategóriába sorolom (alsó 30%, középső 40%, felső 30%), majd összehasonlítom a jobban és a rosszabbul teljesítő tanulók jellemzőit.

In today’s accelerated socio-economic environment, it is essential for professionals who base and make economic and financial decisions to be aware of the multiplicity of data and the enormous amount of information that can be obtained from them. It is an important expectation from economists to read statistical tables, to draw conclusion from the diagrams, and to interpret the relationship of indicators. The technical change in the curriculum and education led to the transformation of the conduct of the examination. We introduce you how on our BSc course with the largest number of students the efficiency changed as the time progressed, and how much it influenced the drop-out-rate.

Tanulmányunkban Magyarország és Dél-Korea pénzügyiszámlák-statisztikáit elemezzük. Cikkünkben alapvetően arra keressük a választ, hogy milyen megállapításokat lehet tenni két ennyire különböző ország pénzügyi statisztikájának összehasonlítása alapján. Milyen a két ország nettó pénzügyi pozíciója? Magyarország közepesen fejlett, míg Dél-Korea fejlett ország – miben térnek el pénzügyi mutatóikban, a következtetések miben segíthetnek a közepes fejlettség csapdájának megértésében? Magyarország pénzügyiszámlák-statisztikája igen részletes és alapos módszertanra épül, így jó összehasonlítási alapot biztosít az elemzéseinkhez. Ugyanakkor Magyarország és Dél-Korea különböző gazdasági potenciállal rendelkeznek, a gazdasági fejlettség különböző szintjén állnak, ezért kiemelt jelentőségű a hasonlóságok és különbségek kimutatása a két ország pénzügyi instrumentumai között. Az elemzésekhez statisztikai eszközöket alkalmaztunk.

Az adatbányászati eszközök folyamatos fejlődésével egyre pontosabb és mélyebb ismeretekre teszünk szert az üzleti élet egyik alapvető építőkövének tekinthető üzleti tervezés folyamataival és hálózati összefüggéseivel kapcsolatosan. Az adatbányászat során minták nyerhetők ki, amelyek alapösszefüggések elemzéséhez adnak segítséget. A leginkább elfogadott elemzési módszerek a hibrid adatbányászati modellek és eszközök, ezen belül is az emberi agy működését modellező mesterséges neurális hálózatok, amelyek utat nyithatnak a mélyebb összefüggések feltárásához és megértéséhez. Az adatbányászat segítségével tudatosságmodell állítható fel, amely a vállalatok mozgását, működését, döntési mechanizmusát értékeli és elemzi.

A pálinka iránti érdeklődés az elmúlt közel két évtizedben számottevően növekedett, bővült a kínálat, egyre több magas minőségű termék jelent meg a piacon, ami a pálin- ka imázsának jelentős javulását vonta maga után. Jelen tanulmányunkban áttekintést kívánunk nyújtani a pálinkapiac alakulásáról, a fogyasztói és vásárlói preferenciákról és attitűdökről, a vásárlást befolyásoló fontosabb tényezőkről. A BGE Kereskedelem és Marketing Intézete 2010-ben, majd 2017-ben hasonló módon felmérte az előbb említetteket, így az eredmények összevetése képet ad a bekövetkezett változásokról is. A vizsgálatok megállapításai hozzájárulnak a pálinkakészítők, kereskedelmi főzdék fogyasz tóorientált magatartásának az erősítéséhez és a pálinka versenyképességének a növekedéséhez.

A pálinka iránti érdeklődés az ezredforduló óta jelentősen megnőtt. Bővült a kínálat és a pálinkaféleségek köre, magasabbra pozicionálódott a pálinka, változtak a fogyasztói szokások és elvárások. Tanulmányunkban a 2018 májusában lefolytatott kvalitatív interjúk eredményeit ismertetjük, illetve hasonlítjuk össze korábbi pálinkával kapcsolatos kvalitatív kutatások eredményeivel. Vizsgálatunk során alapvető célunk volt a pálinkával kapcsolatos fogyasztói percepciók és preferenciák változásainak feltárása, illetve a pálinka mint termék fogyasztói megítélésében bekövetkezett változások elemzése. Az elmúlt nyolc év változásait kívántuk feltárni, különös hangsúlyt fektetve a fogyasztók által ideálisnak gondolt pálinka jellemzőinek a megismerésére és leírására, valamint a hagyományosan kedvelt „házi pálinka” fogyasztói megítélésében bekövetkezett változásokra.

There are specialties of the central banks in the developing countries that is important to learn and share, and India has a great importance and potential in the global economy. Indian Central Bank being in existence prior to the country’s independence played an important role in the nation building process by way of institution building. Though a monetary authority like any central bank, it is sui generis with multiple mandates as the manager of public debt of the Government of India and the banker to the Government, issuer and manager of currency, bank regulation and supervision. The role of the Reserve Bank of India (RBI) has been redefined through gradual evolution and adaptation, along with some statutory changes, and not through any radical restructuring. While assessing the autonomy of the RBI, one should recognise that RBI is not a pure monetary authority but is responsible for several other functions also, as a central bank. India endeavoured to adopt the best practices in central banking and thus, de facto, there has been enhancement of the autonomy of the RBI. The findings relate to the role of RBI in the nation building process, the smooth, gradual expansion of its mandate and operations, and its contribution to the reform process have a scientific value

Cikkemben azt vizsgálom, hogy az elektromos autók piaci térnyerése s a gyártási volumen ebből fakadó növekedése miként érinti a magyar autóipart. A cikk alapjául szolgáló kutatás során egyrészről szekunder forrásokra támaszkodtam, másrészről – primer kutatásként – interjúk segítségével megvizsgáltam egyes hazai autóipari beszállítók tevékenységét, és az így felhalmozott ismeretekből egy adatbázist építettem. Kutatásom alapján az alábbi főbb következtetésekre jutottam: az elektromos autók sorozatgyártása napjainkra már beindult, az iparági szereplők azonban a technológia folyamatos változása ellenére sem hisznek mai formájában az elektromobilitás széles körű elterjedésében. A magyar autóipar a világ autógyártásában marginális szerepet játszik; elsősorban Németország határozza meg, hogy Magyarországon mit gyártanak. Németország elkötelezte magát az elektromobilitás iránt, ugyanakkor a hagyományos autógyártás leépítése messze van, a két technológia feltételezhetően még sokáig egymás mellett fog élni. A magyar tulajdonú vállalatok szerepe a beszállítói hálózatban főleg a nyersanyagok feldolgozása. Hosszú távon elképzelhető a mechanikai alkatrészek iránti megrendelések csökkenése, ami az érintett vállalatokat új piacok keresésére kényszerítheti. A magyar beszállítói hálózatot azonban ez feltehetően nem fogja sokként érni.

Kutatásom során az okos városokban működő technológiák sokrétű alkalmazását kívántam összegyűjteni és csoportosítani, különös tekintettel Budapestre és versenytársaira: Bécsre, Prágára és Pozsonyra. Célom az volt, hogy rávilágítsak, milyen felhasználási lehetőség rejlik a smart city koncepcióban a turizmusszektor vonatkozásában. Először internetes forrásanyagokra támaszkodva vizsgáltam meg több nagyváros (pl. London, Párizs, Barcelona), illetve régió turizmussal kapcsolatos okos megoldásait. Ezután mélyinterjúkat készítettem: hazai kezdeményezések kigondolóit kérdeztem ötletükről, valamint az okos adatfelhasználásban rejlő lehetőségekről és a „Big Data” jelenségről. Kérdőíves kutatással feltártam azt is, mennyire ismert az okos város fogalma az Y és a Z generáció körében, valamint mennyire igénylik és használják e generációk tagjai az okos technológiát utazásaik során.

2011 őszén nagy vihart kavart a szerencsejáték-iparban egy gyors és drasztikus törvénymódosítás: a pénznyerő automatákat sújtó havi adóösszeg 100 ezer forintról 500 ezer forintra emelkedett. A szektorban működő szerencsejáték-szervező vállalatoknak újra kellett gondolniuk üzleti modelljüket, stratégiát kellett módosítaniuk azért, hogy be tudják vezetni a jogszabályban előírt szerveralapú üzemeltetést, és túléljék az odáig vezető egy évet. Kutatásaim során azt vizsgáltam, milyen válságkezelési stratégiát alkalmazott a szektor akkori zászlóshajója, a Game World Magyarország. A másodlagos kutatásaim és mélyinterjúim alapján megállapíthatom, hogy egy részletes adatelemzésen alapuló, stratégiai szinten megtervezett és végrehajtott válságterv minimalizálhatja egy vállalkozás veszteségeit.

Cikkem témája az ADHD (Attention Deficit and/or Hyperactivity Disorder), vagyis a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, valamint ennek hatásai az interperszonális kapcsolatokra multinacionális vállalatok körében. A témaválasztást az indokolja, hogy manapság egyre több emberről derül ki, figyelemzavarral és hiperaktivitás-zavarral küzd, és ez az élet több területén is súlyos gondokat okoz. A cikk a munkahelyi esélyegyenlőség szempontjából is fontos kérdésekkel foglalkozik. A társas kapcsolatok hiánya és nem megfelelő kezelése esetén mindennap olyan problémákba ütközhetünk, amelyek megoldása egyszerű lenne, ha tudatában lennénk a problémáknak, és ismernénk a megoldási lehetőségeket.

A sport és a turizmus együttes hatása a gazdaságra nem elhanyagolható tényező – különösen fontosak ebből a szempontból a világversenyek. A sportesemények nemcsak gazdaságélénkítő hatással bírnak, de hosszú távon nagyban hozzájárulnak egy ország imázsának javulásához, kultúrájának népszerűsítéséhez, valamint infrastrukturális beruházásokat is indukálnak. A sportesemények gazdasági hatásainak strukturált bemutatása után a kutatás a 2017-es FINA-világbajnokság előzetes (esetenként csupán becsült) adatait elemzi, az adott időszak fontosságát, eredményeit egy kiválasztott szálloda fő mérőszámaival illusztrálja. Ezt követően a világ egyik legnépszerűbb sporteseményét, a 2016-os labdarúgó-Eb-t tárgyalja az előzetes becslések és a tényleges eredmények összehasonlításának módszerével. A tanulmány a két elemzett esemény összehasonlításával zárul.

A carsharing kifejezetten jó példája a megosztáson alapuló gazdálkodásnak, hiszen itt nagy a társadalmi hajlandóság a megosztott használatra: egy nagy értékű eszközről van szó, amelynek megvásárlását nem mindenki engedheti meg magának. A carsharing B2C üzleti modelljeire koncentrálva kutatásom a németországi és magyarországi nem helyhez kötött („free-floating”) szolgáltatásokat és azok sikerességét vizsgálja. Arra a kérdésre keres választ, hogy milyen okok játszhattak közre abban, hogy a carsharing ezen formáját Magyarországon csupán évekkel később vezették be, mint Németországban. Bár a felhasználók aránya nagyobb Németországban, mint Magyarországon, kutatásom szerint a magyar társadalom ugyanolyan befogadó erre az üzleti modellre, mint a német. Kutatásom azt a célt is szolgálja, hogy azonosítsa a carsharing létesítéséhez és működtetéséhez szükséges feltételeket. Az alapvető feltételek meghatározása azért is fontos, hogy a carsharing modellt más – elsősorban fejlődő – országokban is implementálni lehessen.

Balatonfüred, Siófok és Keszthely – a Balaton idegenforgalmi régióban erre a három városra jut a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek és vendégéjszakáinak mintegy harmada. Milyen jellemzőkkel bír ez a három város, amelyeket a Balaton fővárosaiként is szokás emlegetni? Miért látogatottabbak ezek a városok, mint a többi Balaton-parti település? Melyek azok az attrakciók, amelyek a vizsgált városokat vonzóvá teszik? Hogyan állítható fel egy turisztikai szempontból megbízható rangsor? Mely tényezők relevánsak, és melyek nem? A tanulmány ezekre a kérdésekre keresi a választ, vizsgálva az egyes települések turisztikai adottságait, a szálláshelyfoglaltsági adatokat, valamint a települések idegenforgalmi adóból származó bevételeit. Az eme turisztikailag releváns mutatók alapján felállított rangsor segítségével összehasonlítja a desztinációk versenypozícióját, és feltérképezi a piaci erőviszonyokat.

Magyarország nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekkel rendelkezik, amelyek madártanilag is kiemelkedő helyszínek. Ez kedvez az amatőr és a profi ornitológusoknak, ami a vendégforgalomra is hatással van. Kutatásom során megvizsgáltam, hogy hazánk ökoturizmusában, nemzeti parkjaiban, erdei iskoláiban, erdei óvodáiban hogyan jelenik meg az ornitológia. Szekunder kutatás után primer, kvantitatív kérdőíves kutatást végeztem hazánk néhány nemzeti parkjában, természetvédelmi területén, madárvártáján, erdei iskolájában. A tanulmány fő célkitűzése, hogy statisztikai elemzésekkel bizonyítsa: hazánkban az ornitológiai turizmusban hatalmas potenciál rejlik, amelynek kihasználása közel sem teljes. Az erőltetett tömegturizmussal szemben ugyanis egyre inkább előtérbe kerül az alternatív turizmus, és közöttük egy egészséges arány kezd kialakulni. E turisztikai termék vizsgálata azonban némi nehézségbe ütközik, mert a természetföldrajzi határokat igen nehéz megfeleltetni a közigazgatási határoknak.

Korábbi kutatásomban bemutattam a bérírás (szellemírás) fogalmát és jelenségét, valamint azt, hogy a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karának végzős, diplomadolgozatot készítő hallgatói hogyan viszonyulnak a szellemíráshoz (a szakdolgozat béríratásához) és általában a felsőoktatási csalásokhoz. Kutatásom folytatásaként a téma szakirodalmát követve elmélyítettem az eredmények feltárását. A kérdőívemet kiterjesztve a BGE valamennyi karán tanuló végzős, szakdolgozatírás előtt álló hallgatóira, átfogóbb képet kaptam a hallgatói megítéléssel kapcsolatban. Kutatásomat az egyes karok tanáraival és további bérírókkal készített mélyinterjúkkal, illetve félig strukturált interjúkkal bővítettem. A kapott adatokat kvalitatív és kvantitatív elemzéssel összegeztem.

Az utóbbi években a nemzeti identitás mind a szakmai megközelítésben, mind pedig a politikai diskurzusokban előkelő helyet foglal el. Jelenkorunk társadalmi és politikai változásainak egyik meghatározó aspektusa a nemzeti identitások formálódása, átalakulása az Európai Unióban. Vajon joggal beszélhetünk-e európai identitásról egy olyan integráció kapcsán, amely eleinte csupán gazdasági szinten valósult meg? A szakirodalomban lassanként elfogadottá vált a „többszörös identitás”, majd ezt követően az európai identitás mint „másodlagos identitás” fogalma. Az általam készített és felhasznált primer kutatások eredményei szintén alátámasztják az európai azonosságtudat létezését. Emellett írásom igyekszik feltárni a nemzeti és az európai identitás kapcsolatát is.

Kutatásom igyekszik feltárni a matematikaoktatás nehézségeit, és megismerni, vajon miért okoz gondot oly sok hallgatónak a matematikához kapcsolódó tantárgyak teljesítése. Ezek ismeretében pedig olyan lehetséges módszert vázolok fel, ami segítheti a tantárgy hatékonyabb és korszerűbb oktatását. Online kérdőíves módszert alkalmaztam a BGE hallgatóinak körében (570 kitöltés), és interjút készítettem a BGE egyik oktatójával, aki az Esély Központ tevékenységében is aktívan részt vesz. A visszajelzések alátámasztják, hogy a matematikai tantárgyak teljesítése több feszültséggel jár a diákok számára, mint a többi tantárgyé. A gyakorlási idő rövidsége a leginkább nehezítő tényező számukra. Nyitottak az új módszerekre, beleértve az Esély Központ által nyújtott lehetőségeket is, bár eddig még nem igazán hallottak róla. Matematikából a Coospace-es online számonkérés elutasítottsága nagy

Az Erasmus-programokban való részvétel egyre népszerűbbé válik napjainkban. Miért is szeretnek a hallgatók egy másik országban tanulni? E kérdésre számos válasz adható. Mint turizmus-vendéglátás szakos hallgató, én a turizmus szemszögéből vizsgáltam ezt a típusú hallgatói mobilitást. Véleményem szerint az Erasmus-program szorosan kötődik a turizmushoz, ennek ellenére kutatásom során nem találkoztam a program és a turizmus szoros kapcsolatát vizsgáló tanulmánnyal; az eddigi írások elsősorban a programban rejlő előnyökkel és azok utólagos hatásaival – leginkább a foglalkoztatottságra való hatásával – foglalkoznak.

Kutatásom során választ szerettem volna kapni arra, hogy mennyire elterjedtek ma a csapatépítő tréningek hazánkban, illetve arra, milyen feltételek mellett lehetne a főzést beleilleszteni egy csapatépítő tréningbe – ennek érdekében három hipotézist fogalmaztam meg. Kérdőíves kutatásom révén bizonyítást nyert, hogy a közös étkezés igen fontos alapját képezi egy csapatépítő tréningnek, és az is, hogy válaszadóim közel kétharmada szívesen kipróbálná a főzéssel fuzionált csapatépítő tréninget. Összességében elmondható, hogy lenne kereslet a fúziós csapatépítésre, amennyiben sikerül összhangot teremteni a feladatok és a főzés között, illetve, ha az megfelelően igazítható a vállalkozáshoz, személyre szabható, és minden résztvevő képes azonosulni a feladattal.

A 2008-as pénzügyi válság hatással volt a gazdaság minden szereplőjére, így kirobbanását követően a bankok állami szabályozása mellett a bankoknak fenntartható gazdálkodásra kellett törekedniük ebben a megváltozott piaci környezetben. A 2008-tól 2016-ig terjedő időszakon végeztem elemzéseket magyar nagybankok jelentéseit felhasználva. Az elemzésekhez azonosítottam azon környezeti tényezőket, amelyek hatással lehettek a bankok kintlévőségeinek megoszlására, azok változásaira. A felállított hipotézisemről való döntések után megállapítottam, hogy a vizsgált bankok mostanra kilábaltak a válságból; továbbá valóban megfigyelhető volt a válság hatására egy átcsoportosítás a hitelportfóliókban: a bankok kereslet hiányában állampapírba fektettek ebben az időben a jegybanki alapkamat jelentős csökkenése mellett.

A szókincsfejlesztés a nyelv elsajátításának lényeges kérdése. Az egyik első kérdés, amelyikkel a tanulók szembekerülnek, az, hogy mekkora legyen a szókincsük. Erre a kérdésre van többféle elméleti és gyakorlati szempontú válasz, figyelembe véve a korpuszkutatás eredményeit a szükséges szókincs terjedelméről és mélységéről. Webb (2008) azt állítja, hogy 2000–5000 szócsalád ismerete már elég a szövegek megértéséhez. A kellő szókincs elsajátítását segítendő legmegfelelőbb szövegszintű lefedéshez számos korpuszt állítottak össze, amelyből Browne, Culligan és Phillips (2013) New General Service List szószedetét, valamint a Coxhead’s Academic Word List (2000) szólistáját választottam osztálytermi megvalósításra, és később kiegészítettem a nation és Beglar (2007) Vocabulary size test néhány részével. A projekt a Pécsi tudományegyetem Anglisztika tanszékének Listening and speaking skills (hallott szövegértés- és beszédkészség-fejlesztés) kurzusán valósult meg. Blended tanulási módszerek mellett a szókincsfejlesztés online feladatmegoldással történt a Quizlet internetes tanulókártyás platformon. A hallgatók kettő csomag tanulókártyát kaptak hetente, az egyik a fenti szólisták egyes elemeit tartalmazta, a másik kulcsszavakat a hallásértést segítő feladatokból. A hallgatóknak továbbá tanulókártyákat kellett készíteniük a saját prezentációjuk alapján. A szókincsfejlődés méréséhez nation és Beglar (2007) Vocabulary size tesztjét használtam a félév elején és végén. A hallgatók három online szókincstesztet is megoldottak az Edmodo oldalon, valamint egy záródolgozatot papíralapon, amely szavakat tartalmazott az egész kurzus során szereplő szókészletből Wesche & Paribakht (1996) Vocabulary Knowledge Scale formátumában. Összességében elmondható, hogy a projekt sikeres volt, az utólagos teszt eredményeit tekintve átlagosan mintegy 700 szóval gazdagodott a hallgatók szókincse négy hónap alatt.

A nemzetközi környezet megteremtése a felsőoktatásban élményszerűbbé teszi a hallgatók tanulását és szélesíti a világképüket. A német és francia előadók és hallgatók bevonásának, a tanulmányutak szervezésének célja a magyar hallgatók nyelvi készségeinek fejlesztése és történelmi, kulturális ismereteik szélesítése. Különböző kisebb projekteket valósítottunk meg a nyelvórákon a nemzetközi környezet kialakítása céljából, általános idegen nyelvi és szaknyelvi tartalommal egyaránt. Erőfeszítéseinket a Felsőoktatás Nemzetköziesítéséért Díj pályázaton 2015-ben harmadik helyezéssel jutalmazták. E cikkel a német- és franciaórákon megvalósított ötleteinkbe és módszereinkbe adunk bepillantást. Az eredmények és tanulságok mellett a fenntarthatóság kérdésével is foglalkozunk elemzésünkben

A szleng és a zsargon szakkifejezések hozzátartoznak az orvosi nyelvhez. Az orvosi szleng és zsargon szókészlete egyre növekszik, ennek ellenére a használatukra kevés példát találunk az orvosi szakirodalomban. A szleng használata áthidalhatja azokat a nyelvi nehézségeket az orvosi gyakorlatban, amelyek a diagnosztikai bizonytalanságokból és a betegek kezelésének a problémáiból adódnak. A zsargon szó arra a szakszókincsre utal, amelynek segítségével a szakemberek megtárgyalják a tevékenységüket, az eszközöket és használatukat. Ennek a szaknyelvnek kizárólagos használata jelképezheti az egymás közötti társas kapcsolatokat, szolidaritást és felsőbbrendűséget. A tanulmány osztályozza az orvosi szleng és zsargon szakkifejezéseket, útmutatást nyújt a használatukra a tanítási gyakorlatban. A szerző véleménye szerint a szleng és a zsargon szakszókincs ismerete átfogó szemléletet kínál az angol szaknyelvet oktatók számára. Annak érdekében, hogy a hallgatók teljes mértékben betekintést nyerjenek az orvosi terminológiába, a szleng és a zsargon, valamint a rövidítések, mozaikszavak és a metaforák elkerülhetetlenül fontosak az oktatók számára a felsőoktatásban

A tanulmány az internetes applikációk használatával történő nyelvtanítás új módszertani irányzatát mutatja be. A szerző számos kérdést vet fel, ösztönözve tanítási módszereink átgondolására, ugyanakkor kiemelve korunk tanulóinak azon képességét, hogy egy időben több feladatra is képesek figyelni. Az írás felhívja a figyelmet a digitális forradalom oktatásra gyakorolt hatásaira és azok megértésének fontosságára, pl. hogy mit jelent az oktatásban, különösen az idegennyelv-tanulásban az új technológia használata. Tisztáznunk kell, hogy a technológiát csak önmaga kedvéért használjuk-e a tanítás során, vagy pedagógiai megfontolások indokolják azt.

A pedagógia elméletének és gyakorlatának alkalmazkodnia kell az elmúlt évtizedekben végbement változásokhoz. Az iskolán kívüli tudásszerzés felértékelődött, és ez digitális eszközökkel oldható meg a leghatékonyabban, ezeket tehát célszerű integrálni az oktatásba. Német nyelvet tanuló hallgatók körében végzett, kvalitatív és kvantitatív mérőeszközöket használó kutatásunkban úgy találtuk, hogy az IKT aktivitási mutató szignifikánsan meghatározza az IKT-eszközöket használó fejlesztések sikerét. A tanulási folyamat során kreatív céllal IKT-eszközt használva, a tanulókkal együttműködve, közösen létrehozott produktumok és a mobil eszközök szintén szignifikánsan fejlesztik a nyelvi készségeket. Tanulmányunk végén eredményeink alapján konkrét ajánlásokat fogalmazunk meg a digitális eszközök tanítási gyakorlatba történő sikeres integrálására.

Vizsgára felkészülni még kis csoportban is nehéz feladat. 15 másik hallgatóval együtt viszont már valódi kihívás. Adva van viszont a heti kétszer 90 perc, ami elég időt biztosít a felkészülésre, feltéve, hogy hatékonyan tudjuk kihasználni. Írásomban egy olyan módszert mutatok be, amit kifejezetten azért fejlesztettem ki, hogy a nagy létszámú csoportokban minél több hallgató számára biztosítsam a szóbeli gyakorlás lehetőségét, illetve a visszajelzést, amivel az egyéni haladás irányát tudom kitűzni. A fejlesztés helyszíne a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Kar volt, ahol turizmusvendéglátás szaknyelvet oktattam olyan hallgatók 15–18 fős csoportjainak, akik utoljára vehették fel az angol szaknyelvi kurzust. A tananyag a tanszékünk által összeállított Guide 2015 vizsgafelkészítő csomag volt. A módszer tulajdonképpen a forgószínpadhoz hasonlít, ahol a néző (a tanár) vándorol helyszínről helyszínre. A cél az volt, hogy kisebb csoportokban tudjak foglalkozni a hallgatókkal, és a tanítási órákon a szóbeli nyelvvizsga minden feladatát: a monológot, a szituációs feladatot, az angol nyelvű szakszöveg fordítását és a hallás utáni értést minden egyes alkalommal gyakorolni tudjuk.

A családi vállalkozások sok szempontból különlegesek. Pénzügyi jellemzőik vizsgálata egyedi következtetésekhez/eredményekhez vezethet. Ez a tanulmány a családi vállalkozások pénzügyi viselkedésének általános jellemzőit vizsgálja, bemutatja az INSIST projekt pénzügyi kérdésekkel és stratégiával kapcsolatos vállalati esettanulmányainak fő eredményeit, és azt tűzi ki célul, hogy azonosítsa a vállalkozások utódlásával kapcsolatos pénzügyi jellemzőket. Már a családi vállalkozások puszta létezését is a család és a vállalkozás kettőssége jellemzi, és nincs ez másképp a pénzügyekkel kapcsolatban sem. A családi vállalkozások (különösen a kkv-k) pénzügyi döntéseit olyan, kettős célokhoz kapcsolódó tényezők befolyásolják, amelyek nem kizárólag a jövedelmezőséghez köthetők – ilyen a család és a vállalkozás pénzügyi szükségleteinek párhuzamos jelenléte, valamint az, hogy a családi szükségletek sokszor előnyt élveznek a vállalkozás szükségleteivel szemben. (Bár meg kell említenünk, hogy arra is van példa, amikor családi befektetést halasztanak el a vállalkozás miatt.) A családi vállalkozásokat a hatékonyság mellett olyan sajátos célok is vezérlik, mint egy adott életminőség biztosítása, munkahely teremtése a családtagok számára, működési biztonság, a cég jó hírnevének megőrzése, valamint a vállalkozás méretének olyan szinten tartása, amelyet maga a család képes irányítani és kezelni. Az INSIST projekt esettanulmányai rámutattak a családi vállalkozások néhány érdekes pénzügyi jellemzőjére; ilyen például a cégalapító családjától érkező pénzügyi támogatás fontossága a cégalapításkor, a belső finanszírozási bootstrap technikák alkalmazása, az utódlás pénzügyi jellemzői, valamint a családtagok szerepe a pénzügyek kezelésében.

A tanulmány áttekinti és összegzi a lengyel családi vállalkozások innovációs képessége területén végzett kutatásokat, abból a célból, hogy elválassza a vállalkozások innovációs képességének fokát meghatározó egyetemes tényezőket azoktól, amelyek kifejezetten a családi cégek innovációs képességét befolyásolják. A családi cégek innovációs hajlamának jobb felmérésére a szerző kidolgozott egy tipológiát, amely kombinálja az innovációk változatait a családi cégek meghatározott jellemzőivel és az ipari kontextussal. Egy árnyaltabb megközelítés segít megérteni, miért nem jutott a szakirodalom egyezségre abban a kérdésben, vajon innovációellenesek vagy innovációpártiak-e a családi vállalkozások, esetleg ambivalensek az innovációkkal kapcsolatban. Amikor egy családi vállalkozás innovációs képességét értékeljük, külön figyelmet kell fordítanunk a generációk közötti váltás kezelésének az innovációs hajlamra kifejtett hatására, mivel ez a folyamat kapcsolódik az innovációs célú befektetésekhez és a tulajdonos döntéseinek időhorizontjához.

A vállalkozások generációk közötti átadása hozzájárul az osztrák gazdaság dinamikájá hoz és fejlődéséhez. a sikeres átadás számos pozitív hatással jár. az alkalmazotti jogviszonyok és a befektetések biztosítása, az új munkalehetőségek teremtése és a növekedés ösztönzése csak néhány ezek közül a hatások közül. a sikertelen átadások negatív hatásokkal járhatnak, ideértve a munkahelyek elvesztését és a gazdaság lassulását. Az elmúlt években a vállalkozások átadásának száma megnövekedett ausztriában. Az előrejelzések szerint ez a szám a következő néhány évben is magas marad. 2015 és 2024 között több mint 42 000 gazdaságilag szilárd KKV szembesül azzal a kihívással, hogy megfelelő utódot találjon. ez azt jelenti, hogy – eltekintve az egyszemélyes vállalkozásoktól – az osztrák KKV-k 26%-a és az ezekben a vállalatokban dolgozók 29%-a érintett lesz. Ennek a tanulmánynak az a célja, hogy sokrétűen megvizsgálja a családi vállalkozások átadásában szerepet játszó elemek fontosságát. az utód és a távozó tulajdonos közötti „jó” viszony elősegíti az átadás sikerét. ez a kapcsolat magában foglalja egyebek között a releváns információk megosztására való hajlandóságot, a nyíltságot és a tiszteletet is. az, hogy az érdekeltek mennyire elégedettek a vállalat átadásával, szoros összefüggésben van az utód és a távozó tulajdonos közötti kapcsolattal. ebből következően feltételezhetjük, hogy a hatással bíró érzelmi elemek ténylegesen is formálhatják a vállalat átadásának sikerét. Erre alapozva körvonalaztunk új kutatási lehetőségeket.

A családi vállalkozás régóta fennálló, mindenütt megtalálható üzleti forma, amely fellelhető a gazdaság minden ágazatában, és a világ számos táján jelentős szerepet játszik helyi, regionális és országos szinten egyaránt. A Családi Vállalkozások Hálózata (European Family Businesses – EFB) szerint, amely a hosszú távon családi tulajdonban lévő vállalkozásokat képviselő tagállami szervezetek EU-szintű egyesülete, több mint 14 millió ilyen vállalkozás működik, amelyek a GDP 50%-át állítják elő, és 60 millió dolgozót alkalmaznak. Az Egyesült Királyságban a Családi Vállalkozások Intézete (Institute of Family Businesses – IFB) az Oxford Economics kutatására hivatkozva azt állítja, hogy a családi vállalkozásoktól származik a kormány adóbevételének 10%-a, és ezek a vállalkozások közel kétszer annyi dolgozót foglalkoztatnak, mint a teljes közszféra, és ötször annyit, mint az FTSE 100-as listáján felsorolt nagy cégek (IFB 2011; IFB 2008). Vagyis a családi vállalkozások fontos elemei a legtöbb nemzeti gazdaságnak, de egyre nagyobb mértékben adnak okot aggodalomra azoknak az európai döntéshozóknak a körében, akik felismerték a családi vállalkozások hosszú távú fenntarthatóságának kihívásait. Az EFB szerint a legnagyobb kihívás, amellyel a családi vállalkozásoknak szembe kell nézniük, a vállalkozás tulajdonlásának/vezetésének átruházása a következő generációra, ami különböző formákban jelenik meg az egyes európai országokban.

Formula 1’s business model is unlike that of any other sports series. F1 is the world’s most-watched annual sports series and attracts more than 400 million television viewers on every occasion. Hosting an F1 race puts a country on the sporting map and stimulates curiosity. Income from ticket sales comes to an average of around $33 million a year and has large influence on the economy, especially on tourism by generating income in the HORECA sector, transportation and other services. Formula 1 races reach a global audience and are keenly followed by avid fans. It is considered to be the most frequented sports event in the world after the Summer Olympic Games marked by high travel numbers. The Formula 1 Hungarian Grand Prix marks an important period for Hungarian tourism, as almost 2 million visitors have visited the Hungaroring during the last 25 years. This sports event attracts international visitors with increased tourist spending, which means a regular and calculable income for hotels and restaurants. The Budapest – Central Danube tourist region, where the Formula 1 Hungarian Grand Prix takes place, is a well-developed and easily accessible area close to the capital city.

A TDM- (turisztikai desztinációk menedzsmentje) rendszer hazai építkezésének – számos gyengesége: szűk körű földrajzi lefedettsége, fejlesztési folyamatainak lassúsága, szakmai és pénzügyi kompetenciáinak elégtelenségei ellenére – vitathatatlan sikere, hogy megerősítette a desztinációkban mint cél- és fogadóterületben való gondolkodás, tervezés és cselekvés hazai gyakorlatát. A TDM-ek meghonosították az üzleti, az állami-önkormányzati és a civil szféra közötti együttműködés kultúrájának alapjait, s jelentős marketingtevékenységeket indítottak el, egyre inkább igazodva a turisztikai és marketingtrendek kihívásaihoz. A hazai desztinációmenedzsment-szervezetek elmúlt évekbeli működéséről számos tanulmány született, az országos szakmai szervezet és egyetemi kutatóműhelyek adtak értékelést róluk (Lőrincz–Raffay–Hajmásy 2014) vagy fogalmaztak meg stratégiai javaslatokat számukra a nemzetközi tapasztalatok, összehasonlítások alapján (Sziva 2010; Piskóti 2013, 2014). Láthatóan sok a tennivaló a hatékony desztinációmenedzsment, desztinációmarketing érdekében, de elkezdődött, s egyre több szakmai anyag elemzi a menedzsment, a marketing hatékonysági, hatásossági kérdéseit. A fejlesztések, piacbefolyásolásai eszközök mellett a mérési törekvések is megjelentek, számos értékelő- és mutatórendszert vázoltak fel (turisztikai komplex mutató, versenyképességi modellek, elégedettségmérés, imázsprofil, márkaértékelés stb.), amelyek többnyire egymástól függetlenül születtek, s ma még nem képeznek egységes kontrollingrendszert, logikailag, módszertanilag nem épülnek következetesen egymásra. Jelen tanulmány arra tesz kísérletet, hogy felvázolja a desztinációmarketing meghatározó tevékenységi, szakmai modelljeit, bemutassa a nemzetközi és a hazai mérési kezdeményezéseket, a közöttük meglévő szakmai-logikai kapcsolódásokat, s javaslatot tegyen egy hatékony, integrált desztinációs mérési-értékelési rendszer kereteinek kialakítására. Ennek alapján megvalósítható egy olyan, a desztinációk kompetenciáit, versenyképességét, imázsát, márkaértékét és a turistaelégedettséget mérő kutatási program, amely jól segítheti a tervezési döntéseket és a gyakorlati lépéseket, s szinkronizálható a mikroszintű mérésekkel.

A turisztikai desztinációk menedzsmentjével (TDM) foglalkozó szervezetek egyfajta „anyaszervezetei” a desztinációknak, amelyeknek feladata többek között az adott turisztikai célterület versenyképes piacra vitele, a keresleti és kínálati oldal közti kapcsolat megteremtése és egészen az utazás végéig történő fenntartása, vagy akár a desztinációba látogatók véleményének utókövetése is. Az egyes operatív feladatok külön-külön és egymással összefüggésben – így a tervezés egyes fázisaitól a megvalósításig – is fontosak, ideértve természetesen a desztináció pozitív imázsának és arculatának (ki)alakítását is. A tanulmány egy soproni és egy pécsi példát bemutatva kívánja vizsgálni a TDMszervezetek imázs- és arculatépítési gyakorlatát, felhasználva egy Pécsen és egy Sopronban végzett kérdőíves felmérés eredményeit. A TDM-szervezetek feladatköre igen sokrétű ugyan, mégis fontos és talán az egyik leglátványosabb feladat a pozitív imázs és az erre épülő arculat kialakítása, amely nélkül ma elképzelhetetlen a hosszú távú jelenlét a turisztikai piacon.

A külkereskedelem meghatározó szerepet játszik a magyar gazdaságban. Az áruexport a GDP-nek több mint a 80 százalékát teszi ki, s a kivitel volt (az Európai Unióból érkező transzferek mellett) a magyar gazdaság legfontosabb dinamizálója az utóbbi 6-7 évben. A hazai exportszektor és az import is gyökeres átalakuláson ment keresztül az elmúlt két és fél évtizedben. A cikk ezeket a változásokat mutatja be, kizárólag az áruforgalom alakulását vizsgálva. A szolgáltatás-külkereskedelem – bár növekvő szerepet játszik a világkereskedelemben és a magyar külkereskedelemben is – nem témája. Az írás alapvetően leíró jellegű, és négy részből áll. Az első rész vázolja a világkereskedelem tendenciáit és átalakulását a II. világháború végétől napjainkig. A második rész hosszú idősorokat igyekszik bemutatni, a statisztikai számbevétel változásai miatt gyakran csak tendenciaszerűen jelezve a magyar külkereskedelem helyét a világkereskedelemben, az áruszerkezet, a relációs szerkezet módosulását, a külkereskedelem egyenlegének alakulását. A harmadik rész a hazai exportszektor globális értékláncokba való beágyazottságát, kivitelünk hazai hozzáadottérték-tartalmát vizsgálja. A cikk rövid összegzéssel zárul, amelyben gazdaságpolitikai, külgazdaság-politikai ajánlásokat teszünk.

Kelet-Közép-Európa rendszerváltás utáni gazdasági átalakulásában a közvetlen külföldi befektetéseknek (a továbbiakban: FDI) kiemelkedő szerepe volt. A térség országai az 1990-es évektől kezdődően egyre intenzívebben versenyeztek egymással a külföldi beruházásokért, gazdaságukban a külföldi tulajdonú (multinacionális) cégek súlya jelentőssé, sok esetben meghatározóvá vált. Ebben a folyamatban az aktív tőkevonzási politika fontos szerepet kapott. A 2000-es évektől viszont a térség egyes országaiban változások következtek be mind a szakpolitikában, mind pedig a tényleges tőkebeáramlás mértékében. E cikkben a magyar példa alapján arra a kérdésre keresünk választ, hogy mi volt az oka ennek a váltásnak, és hogy ez a változás milyen hosszabb távú következményekkel járhat.

A cikk a backcasting módszertanát mutatja be egy Magyarországon készült, a fenntartható foglalkoztatás témakörét vizsgáló részvételi kutatás folyamatán keresztül. A backcasting jövőkutató módszer újszerűsége abban rejlik, hogy nem a jelenből kiindulva próbálja meg feltárni egy lehetséges jövő adottságait, hanem egy távolabbi jövőre vonatkozó ideális vízió felállítása után vizsgálja meg, hogy milyen lépéseket lehet, illetve szükséges megtenni egy – a jelenlegi trendeknél – jobbnak tűnő jövő érdekében. Ez a megközelítés segít abban, hogy akár komplex társadalmi rendszerek beavatkozási pontjait is azonosíthassuk. Az összegzés kitér a módszer alkalmazhatóságának tapasztalt előnyeire és korlátaira is.

Írásomban a kooperatív akciókutatás módszertanát és hozzá kapcsolódva egy konkrét kooperatív akciókutatási projektet mutatok be, amelyet emberierőforrás-menedzsment szakos MA-hallgatókkal folytattunk megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásával kapcsolatban. A cikk elméleti részében kitérek a kooperatív akciókutatás hátterét jelentő részvételi paradigma sajátosságaira, majd a kutatási módszertan folyamatára és jellemzőire, amelyeket gyakorlati példákkal is illusztrálok. Írásom célja, hogy a kutatás iránt érdeklődő egyetemi hallgatókat bátorítsa a részvételi módszerek (és kiemelten a kooperatív akciókutatás) kipróbálására, s ehhez gyakorlati támpontokat is kínáljon.

A természetes megfigyelés módszerét mutatjuk be egy óvodai kutatás példáján. A jelenleg is folyó vizsgálatsorozat integrált nevelést folytató óvodai csoportokban zajlik, a kutatás fókuszában pedig az interakció-elemzés és a térhasználat áll. Jelen munkánkban elsősorban a kutatási elrendezéssel és az adatfelvétellel kapcsolatos tapasztalatainkat közöljük. Tanulmányunk célja, hogy a természetes megfigyelés módszerének rövid bemutatása után kitérjünk azokra az előnyökre, hátrányokra, lehetséges alkalmazási módokra, amelyekkel kutatásunk során találkoztunk. Olyan praktikus segédanyagokat, példákat (táblázatokat, ábrákat) is közlünk, amelyek segíthetik a kutatás szervezését, illetve kitérünk azoknak a nehézségeknek a bemutatására is, amelyeket az összefoglaló kutatásmódszertani tanulmányok nem említenek.

A tanulmány áttekintést ad néhány fontos, a gyerekek – elsősorban kvalitatív interjúval történő – kutatásának módszertani és etikai dilemmáiról. A szerző olyan kutatási témán dolgozik, amely a kamaszok és szüleik együtt töltött idejét vizsgálja, azzal a céllal, hogy feltárja a közös idő jellemzőit és a családtagok percepcióit. A gyerekek kérdezése számos módszertani kérdést vet fel, amelyek elsősorban eltérő hatalmi státuszukból és képességeikből fakadnak. Ez a speciális helyzet fontos etikai szempontokra is felhívja a figyelmet. Az írás egyrészt az általános kihívásokat és a lehetséges megoldási lehetőségeket tárgyalja, másrészt azokra a kérdésekre is reflektál, amelyeket a közös idő érzékeny témájának vizsgálata vet fel.

A társadalmi és technológiai környezet folyamatos változása arra ösztönzi a felsőoktatás szereplőit, hogy új, korszerű módszereket vezessenek be az oktatási gyakorlatba. Ezen új módszerek eredményességét ellenőrizni is kell. A jelen tanulmány módszertani fókuszú, egy kevert módszertani megközelítést mutat be egy oktatási újítás eredményeinek vizsgálatára. Kutatásunk a vizuális szociológia, szűkebben véve pedig az ábrakészítés gyakorlatára épít. Szociodemográfiai alapváltozók és egy-egy, az egyetemi félév elején, illetve végén felvett gondolattérkép segítségével létrehozott adatstruktúránk kvalitatív és kvantitatív feldolgozásra egyaránt alkalmas, és olyan kérdések megválaszolásához nyújt támpontot, mint például: eredményes volt-e a kurzus, csökkenti-e a hallgatók közti kezdeti különbségeket; milyen tematikai elrendezésben gondolkodnak a hallgatók a szociológiáról?

A 2-es típusú diabétesz esetén számos klinikai vizsgálat igazolja a prevenció eredményességét. A diabéteszprevenció különböző típusainak esetében alkalmazható hatékony megoldások kialakításával (elsődleges, másodlagos, harmadlagos prevenció) a diabétesz és szövődményeinek kialakulása megelőzhető, illetve időben kitolható. A hazai prevenciós gyakorlat tökéletesítéséhez célszerű egyrészt figyelembe venni a WHO nem fertőző népbetegségekre vonatkozó globális cselekvési tervének 2013–2020-ra vonatkozó célkitűzéseit és ajánlásait, másrészt áttekinteni azokat a külföldi gyakorlatokat, amelyek követésre érdemesek. A tanulmány arra vállalkozik, hogy a benchmarking módszerét felhasználva bemutassa az USA, Nagy-Britannia, Írország, Franciaország, valamint Spanyolország jelenleg alkalmazott prevenciós megoldásait. Kiemelten foglalkozunk a prevenció azon elemeivel, amelyek hazánkban is megvalósíthatók. A tanulmány a BGF Gazdálkodási Karán folyó „MEDIC SPHERE Klinikai adatok komplex, többcélú, egészségügyi, gazdasági és oktatási célú felhasználása informatikai eszközök támogatásával” (TÁMOP-4.2.2A-11/1/KONV-2012-0009) projekthez kapcsolódó kutatás eredményeként született.

A Budapest Gazdasági Főiskola zalaegerszegi Gazdálkodástudományi Karán lezajlott Medic Sphere kutatási projekt egyik fő célja a jelenleginél kedvezőbb kimenetek feltárását, jobb eredmények elérését, illetve a kedvezőtlen tendenciák felismerését, rosszabb kimenetek elkerülését lehetővé tevő, egészség-gazdaságtani megközelítésen alapuló esetfüggő és betegközpontú döntési modellek kidolgozása volt. Elsősorban a költség-haszon elemzés technikáját igyekeztünk alkalmazni, amely mind a költségeket, mind pedig a hozamokat pénzértékben fejezi ki. A hasznosságelemző kutatócsoport olyan módszerek megismerésével, illetve kifejlesztésével foglalkozott, amelyek lehetővé teszik az egészségügyi termékek és szolgáltatások, valamint ezek különböző jellemzői által generált, a páciensek által érzékelt hasznosság mérését és pénzben történő megragadását. Ez a tanulmány a conjoint analízis egy olyan változatát és ennek elvi alkalmazását mutatja be, amelynek során – az ilyen típusú elemzésekben megszokott rangsorok vagy pontértékek helyett – a beteg rezervációs árait használjuk a preferenciarendezés kialakítására. Az eredmények felhasználásával a beteg jelenlegi kezeléséből kiindulva a betegszintű költségek és hasznok változatásait összevetve az egészség-gazdaságtanban elterjedt döntési térkép felrajzolásával támogathatjuk a terápiás alternatívák kiértékelését. A dolgozat az egészség-gazdaságtani elemzés típusainak rövid áttekintésével kezdődik, kiemelve a pénzértéken való értékelésre törekvő költség-haszon elemzés (cost-benefit analysis, CBA) legfontosabb jellemzőit. A következő rész módszerünk mikroökonómiai hátterét vázolja fel, majd a fogyasztói preferenciákat leginkább, illetve legkevésbé befolyásoló termékjellemzők feltárására kidolgozott, a piackutatás területén több évtizede alkalmazott conjoint technikát mutatjuk be, amely rohamosan terjed az egészség-gazdaságtani elemzésekben is. Az általunk kidolgozott elvi modell – amelynek alkalmazását egy fiktív példával szemléltetjük – annyiban tér el a hagyományos conjoint módszerektől, hogy hasznossági pontértékek helyett a beteg különböző kezelési alternatívákhoz tartozó rezervációs árait használjuk. A páciensről betegprofilt készítünk, amely jelzi, hogy a terápia egyes jellemzői mennyire fontosak a számára, s melyek lennének azok a változ(tat)ások, amelyek hasznosságérzetét, életminőségét akár pozitív, akár negatív irányban jelentősen befolyásolják. A hasznosságelemzés eredményeit összekapcsoljuk a kezelési alternatívák betegnél jelentkező költségeivel, s egy döntési térkép segítségével megmutatjuk, melyek a beteg szempontjából a jelenlegihez képest kedvező és melyek a kedvezőtlen választások.

A 2-es típusú cukorbetegség hazánkban is, mint a legtöbb fejlett országban, fontos népegészségügyi probléma. A cukorbetegség költségei a betegség jellegétől függően kezelési, megelőzési vagy gondozási protokollonként igen változóak lehetnek. A hazánkban működő ellátórendszerben a betegség költségeit alapvetően két szereplő viseli: a beteg és az állam. A költségek mértéke nagymértékben függ attól, hogy a beteg a betegség fázisának mely szakaszába sorolható. A témában a korábban végzett kutatások elsősorban az ellátórendszer szintjén keletkező költségek meghatározására, becslésére irányultak. E tanulmány a betegszintű költségek szerkezetét és annak értékeit határozza meg a betegség fázisaira bontottan. A betegségből eredő költségeket a betegek számára is érthető módon határozzuk meg. A kutatás adatbázisául szolgálnak a betegek körében kvantitatív és kvalitatív kutatási eljárással végzett primer kutatások eredményeként felállított adatsorok értékei.

Hazai és nemzetközi viszonylatban is igaz, hogy az egészségügyi technológiák gazdasági értékelésében a költség-haszon elemzés kevéssé alkalmazott módszer. Ez visszavezethető arra, hogy a kapcsolódó módszertan nincs részletesen kidolgozva, illetve hiányoznak a gyakorlati alkalmazásból eredő tapasztalatok. A „Medic Sphere” nevű projekt egyik célkitűzése, hogy a vizsgálatba bevont kórházi esetek eredményének hasznosságalapú mérési modelljét kialakítsa: feltárja az esetekhez kapcsolódó közvetlen és közvetett költségeket, kidolgozza a mérési módszereket a kapcsolódó egészséghasznosság társadalmi szintű figyelembevételével. A projektben részt vevő kutatócsoport egy konkrét betegségtípusra, a népegészségügyi problémának számító 2-es típusú diabéteszre vonatkozóan dolgozta ki a költség-haszon értékelést. A kutatómunka során összeállítottuk a betegséghez kapcsolható költséglistát, a költségtípusok klasszifikációját, amelyet egy úgynevezett költségmátrixba foglaltunk össze. A költségmátrix két dimenzió mentén tartalmazza a betegséghez kapcsolódó költségeket: • az első dimenzióba a költségek felmerülésének (a költségviselőknek) a szintjét, ezen belül – az ellátórendszert, – a beteg szintjét és – a munkáltatói szintet illesztettük be; • a második dimenzióba a betegség előrehaladásának fázisai kerültek. A betegség szövődményeinek megjelenésével a költségek szerkezete és nagysága lényegesen megváltozik. Jelen tanulmányban a diabétesz 5. fázisához (a szövődmények kezeléséhez) kapcsolódó, ezen belül az akut szövődmények költségeinek költségmátrixba történő beillesztése, az egyes költségelemek számításához kapcsolódó módszertan kialakítása és a költségek kalkulációja során elért eredményeinket mutatjuk be.

A publikáció egy uniós forrásból megvalósult, a környezeti nevelés terén mintaértékű projekt tevékenységeinek eredményeit elemzi. A fenntarthatósági viselkedésminták megismertetése és népszerűsítése tekinthető a Zalaegerszegen megvalósult Zöld Kampusz projekt elsődleges céljának. A projekt keretében a látogatók a kialakításra került Tanösvény bejárása során megismerkedtek a fenntartható életmód elemeivel, a megoldási alternatívák bemutatásához kapcsolódó attrakciókkal pedig maradandó élményben részesülhettek. A szakmai rendezvények és konferenciák a résztvevők ismeretének bővítését célozták, környezettudatosságra neveltek, felébresztve a fenntarthatósággal kapcsolatos szolidaritást és felelősséget. A kvalitatív és kvantitatív kutatási módszerekkel elvégzett elemzések visszaigazolják, hogy a fiatalok körében végzett környezeti nevelési programok kedvező hatásokat tudnak kiváltani a környezettudatos viselkedés terén. A Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg elkötelezett a fenntartható életmód elemeinek népszerűsítése terén, projektjével a fen

Filozófi ai értelemben a dilemma következtetési módszer, köznapi értemben pedig kényszerű, szorult döntési helyzet, amikor kétféle lehetőséget tüntetünk fel, de mindkét lehetőségből ugyanaz a következtetés vonható le. Ilyen helyzet az is, amikor a számos sajátossággal bíró felsőoktatási környezetben kívánunk méréseket végezni. Mindenekelőtt tekintsük át a magyar felsőoktatás környezetét, a rendszerrel szemben támasztott legfontosabb elvárásokat és a teljesítmények mérhetőségét, majd egy intézményi példán keresztül elemezzük a minőség mérhetőségét. A felsőoktatás a magyar társadalom egyik legnagyobb alrendszere. Magyarországon 20 állami és 7 nem állami egyetem, valamint 10 állami és 30 nem állami főiskola van. A felsőoktatás átalakítása 2010-ben mintegy 370 ezer diákot és 40 ezer oktatót, tanárt, kutatót érintett. A hallgatók száma 2015-re 304 ezerre csökkent, az oktatók, tanárok kutatók száma nem változott jelentősen. A 2015. évi költségvetési törvény szerint a felsőoktatás állami támogatása 174 milliárd forint. Az állami szubvenció összegét a gazdaság teljesítőképessége és a társadalmi prioritások szabják meg, és így természetesnek tekinthető, hogy amikor az állam tekintélyes részt vállal a felsőoktatás fi nanszírozásából, a felsőoktatást saját forrásainak bővítésére ösztönzi. A felsőoktatás fontosságát senki nem vonhatja kétségbe. Lehetséges, hogy éppen ennek következtében a felsőoktatás úgyszólván a folyamatos átalakítás állapotában van. A felsőoktatást érintő változtatások társadalmi, demográfi ai és gazdasági hatása rendkívüli mértékű. A változó jogszabályi környezetet jellemzi, hogy a felsőoktatást lényegében szabályozó 2011. évi CCIV. tv. 2014-ig 14 alkalommal módosult. A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény mellett nagyszámú más jogszabály is jelentős mértékben meghatározza a felsőoktatás helyzetét és mozgásterét: nem kevesebb, mint 15 kormányrendelet kapcsolódik szorosan a felsőoktatáshoz. A felsőoktatást is befolyásoló további főbb jogszabályok: két EMMI-rendelet, egy kormányhatározat, 18 gazdálkodást meghatározó jogszabály, valamint további jogszabályok (pl. finanszírozási kormányrendeletek), amelyek a felsőoktatást is érinthetik. A felsőoktatásnak többféle elvárásnak kell megfelelnie. A társadalom jogos igénye és szükséglete az, hogy biztosítva legyen megfelelő számú és képesítésű szakember képzése. A szakemberek képzése a felsőoktatás feladata, amelyet részben kormányzati támogatással, részben saját források segítségével lát el. A szakemberképzés tartalmi és szervezési kérdéseit a felsőoktatás szintén részben önállóan, részben állami közreműködéssel oldja meg. Így az oktatásügyi kormányzat és a felsőoktatási intézmények közös feladata annak eldöntése, hogy milyen jellegű képzések, milyen tartalommal, milyen szervezeti formá(k)ban és milyen létszámokkal induljanak. A döntéseket nem helyes voluntarista alapon meghozni: az oktatás tartalmi és szervezeti kérdéseiben csak előzetes felméréseken alapuló megfontolások figyelembevételével szabad intézkedéseket foganatosítani. Mindig fi gyelembe kell venni, hogy az oktatás ügyeibe való beavatkozás nagyon felelősségteljes feladat, hiszen minden változtatásnak messzemenő és gyakran csak sokkal később érvényesülő hatása van. A döntéshozatalhoz tehát nagy körültekintésre van szükség, és ehhez nélkülözhetetlen a helyzet, az igények és a lehetőségek felmérése. A döntésekhez szükséges ismeretek feltérképezéséhez módszeres méréseket kell végeznünk. A mérés lényege a számszerűsítés, célja pedig egy vagy esetleg több, reprodukálható módon meghatározható mérőszám létrehozása megfelelő mérőeszköz segítségével.

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy előadást tarthatok a Budapesti Gazdasági Főiskola által szervezett „Gazdasági teljesítménymérések sokoldalú megközelítése” című konferencián. A meghívást kézhezvételekor elgondolkoztam azon, hogy az ÁSZ elnökeként mit tudok mondani egy olyan hallgatóság előtt, amelynek tagjai a gazdasági teljesítmény mérésének a kérdéseivel évek vagy akár évtizedek óta foglalkoznak. Az első gondolatom az volt, hogy én itt a felhasználói oldalt képviselem, hiszen az ÁSZ nemcsak szabályszerűségi, hanem ún. teljesítmény-ellenőrzéseket is végez, aarra keresve választ, hogy a közpénzek felhasználása eredményes, gazdaságos és hatékony volt-e. Erre a kérdésre pedig csak akkor tudunk választ adni, ha mérni tudjuk az elért teljesítményt.

A 2008. évi világméretű pénzügyi és gazdasági válság, valamint a 2010-ben Európában kirobbant szuverén adósságválság az eurózóna több országának gazdaságát megrendítette, és ezeket az országokat a fi zetésképtelenség határára sodorta. Mindez nem okozta az eurózóna egészének válságát, még akkor sem, ha néhány tagállamban maga az eurózóna konstrukciója, illetve az euró bevezetése is hozzájárult a válság kialakulásához és súlyosbodásához. A szuverén adósságválságok sokkal inkább tekinthetőek részben országspecifi kus problémák által okozott aszimmetrikus sokkhatások következményének. A monetáris unió egyben tartása alapvető érdeke az Európai Uniónak. Az utóbbi években számos intézkedés, szabályozás született ennek jegyében. Időközben az eurózóna bővülésének is szemtanúi lehettünk, 2015. január 1-jén Litvánia már az eurózóna 19. tagja lett. Görögország pénzügyi helyzete továbbra is kritikusnak mondható. A 2015-ös görög választások ismét növelték az eurózónából történő görög kilépés valószínűségét, így a monetáris unió jövője, egyben tartása újra aktuális kérdéssé vált. A tanulmány az alábbi kérdésekre keresi a választ: Mennyiben járultak hozzá a monetáris unió egyben tartására hozott intézkedések a válságból való kilábaláshoz, a monetáris unió stabilizálásához, megerősítéséhez? Hogyan értékelhető a monetáris unió működése és jövőképe 2015-ben? Milyen előnyei és hátrányai lennének Görögország eurózónából történő kilépésének az eurózóna és a mediterrán ország szemszögéből?

A tanulmány az Európai Unió kohéziós (regionális fejlesztési) politikája vonatkozásában vizsgálja meg a szubszidiaritás elvének tagállamokra gyakorolt következményeit. Elemzésre kerül a fejlesztéspolitikai céllal bekövetkező regionalizáció folyamata, ennek statisztikai és intézményi keretei, valamint tagállami alkalmazása. A vizsgálat során az uniós szintű közös elvek tükrében a tagországokban bekövetkező változások megvilágítása a cél, ezáltal rámutatva a közös szabályozási keretek „minőségi” hozzáadott értékére. Jelen cikk nem kíván foglalkozni az uniós támogatások „mennyiségi” hozzáadott értékével, a különböző makroökonometriai modellszámítások eredményeivel. A cikkben elemzésre kerül az uniós szintű fejlesztési transzferek tagállami (illetve regionális) szintű hasznosításának feltételrendszere. Az elemzés rá kíván mutatni arra, hogy a szubszidiaritás – mint az Európai Unió egészének működését meghatározó általános alapelv – kohéziós politikára gyakorolt következményei érvényesülnek valamennyi alapelv megvalósítása során (elsősorban a decentralizáció és a regionális szint megerősítésére gyakorolt hatásokon keresztül). Az uniós szintű szabályozási keretek jelentős következménnyel járnak a nemzeti fejlesztéspolitikák megvalósítása és működése során, ezért a közös szabályozásnak mindenképpen kimutatható a „hozzáadott értéke”, mely lényegében a nemzeti fejlesztéspolitikák „europaizálódásának” jelenségét eredményezte az elmúlt évtizedek során.

Az OECD-tagállamokban mintegy 140 ezer választott helyi önkormányzat működik, melyek a közszolgáltatások széles körén, valamint a lakosok és vállalkozások adóztatásán keresztül alapvetően befolyásolják az életkörülményeket és a gazdasági-társadalmi fejlődést. A 2007-től tapasztalható gazdasági és pénzügyi válság valamennyi kormányzati szinten alapvető alkalmazkodási folyamatokat indított el, melyek keretében a helyi és a központi kormányzat működésében, valamint gazdasági és pénzügyi feltételrendszerében jelentős változások következtek be. Az alkalmazkodási folyamat eredményeként a válság hatásait jelentősen sikerült mérsékelni, s 2010-től a helyi önkormányzati gazdálkodásában konszolidációs jelenségek tapasztalhatók. A helyi önkormányzatok adóssága 2012-re átlagosan a GDP 5%-os szintjén stabilizálódott, bár pl. Japánban egyes esetekben akár a 35%-os szintet is elérte (Blöchliger 2013: 12).

A Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) 2008 óta tartó válsága Európa talán legsúlyosabb gazdasági krízise az 1929-es nagy összeomlás óta. A válság jelentősége nem a recesszióban vagy a magas munkanélküliségben jelenik meg igazán. Noha tagadhatatlan, hogy egyes GMUtagállamok szempontjából a hagyományos makrogazdasági adatokat vizsgálva is szomorú képet kapunk, sokkal jelentősebbnek tartjuk, hogy a válság alapjaiban kérdőjelezi meg mindazt a folyamatot, mely az 1957-es római szerződés aláírásakor kezdődött, az 1986-os Egységes Európai Okmány aláírásával folytatódott, majd a maastrichti szerződéssel, illetve később annak módosításaival és az eurónak, mint közös valutának a bevezetésével csúcsosodott ki. A válság a „Közös Európa” projektet kérdőjelezi meg, mégpedig legalább két-, de inkább háromféle módon. Először is, a válság rámutatott arra, hogy az európai integráció, mint politikusok közötti „gentlemen’s agreement”, nem képes működni (Bastasin 2012; illetve Dyson 2009). Azok az alapvető politikai normák, melyek betartása korábban magától értetődő volt, nem szimplán megkérdőjeleződtek, de kiderült, hogy a politikai elit egy része szisztematikusan megfeledkezett róluk, akkor, amikor például eltitkolták a valós költségvetési adatokat a nyilvánosság és az európai partnerintézmények elől. Az is kiderült, hogy az Európai Unió, egészen pontosan a Gazdasági és Monetáris Unió működése nem csak az előbbiek miatt, hanem hiányzó intézményi mechanizmusok miatt is ingatag lábakon áll. Nem csak az a probléma, hogy hiányoznak bizonyos szabályok, gazdaságpolitikai megoldások, hanem az is, hogy úgy tűnik, nincs meg a politikai akarat ezeknek a hiányosságoknak a pótlására. Az integráció mélyülése tehát egy kényes helyzetben megtorpanni látszik. Végül, de nem utolsósorban érdemes arra is kitérni, hogy mindennek az oka az lehet, hogy hiányzik az állampolgári támogatás is, ami értelemszerűen a politikai elit hezitálásában ölt testet. Az állampolgári támogatás csökkenése szintén a válságból táplálkozik: a válság által sújtott országokban a válságkezelő programokkal szembeni társadalmi elégedetlenség, máshol pedig legalább részben a válságkezeléshez szükséges anyagi terhek okozta problémák okolhatók mindezért. Ezen tanulmány célja, hogy röviden bemutassa, milyen problémák vezettek a válság kialakulásához, illetve, hogy a válság megoldása kapcsán valójában csak az uniós szintű megoldások jöhetnek szóba. Ennek érdekében a tanulmány első felében röviden a válság okait tekintjük át, végső konklúzióként arra jutva, hogy alapvetően egy külső egyensúlytalanságból fakadó válságról van szó, a tanulmány második részében pedig a válságkezelés problémáira térünk ki.

A helyi önkormányzatok pénzgazdálkodásának kereteit a jogszabályi előírások szerint elkészülő önkormányzati költségvetés, valamint az önkormányzatok gazdálkodását támogató számlavezetési és fi nanszírozási módozatok jelölik ki. Mint ismert, a kiadási tételeket és célokat egységes szerkezetben az önkormányzati költségvetés foglalja össze, amelyet a képviselő-testületek rendelet formájában fogadnak el és hirdetnek ki. Fontos feladat az önkormányzatok gazdasági programjának, településfejlesztési tervének és a településüzemeltetés feladatainak megfelelő összehangolása a költségvetés elkészítése során. Az önkormányzati gazdálkodás a rendelkezésre álló forrásokból történik a törvényben meghatározott kötelező, illetve önként vállalt feladatok ellátása érdekében. Az önkormányzati fejlesztések és beruházások, valamint működésük fenntartása érdekében pótlólagos forrásokat is igénybe vehetnek a vonatkozó törvényi korlátok fi gyelembevételével. A pótlólagos forrás származhat hitelfelvételből, illetve kötvénykibocsátásból. A helyi önkormányzatok pénzgazdálkodása lehet központosított (centralizált) típusú, amelyet kiskincstári rendszernek nevezünk. Ebben a vonatkozásban az önkormányzatok pénzügyi befektetéseinél különös fi gyelmet kell fordítani azok költségvetési kihatásaira (Vigvári 2007). Jelen tanulmány azt vizsgálja, milyen banki szolgáltatások teremtik meg az önkormányzatok pénzügyi vagyonának kezelését, hogyan javítható az önkormányzatok pénzügyi likviditási helyzete, illetve milyen szerepet tölthetnek be a bankok és szövetkezeti hitelintézetek a helyi önkormányzati kincstári rendszerek kialakításában és működtetésében. A tanulmány következtetéseinek alapját a helyi önkormányzatok vagyongazdálkodásából, az önkormányzatok közelmúltbeli adósságkonszolidációjából, valamint a mára már működő kiskincstári rendszerek működéséből nyert tapasztalatok képezik, a témában megjelent, külföldi és hazai tanulmányok és az önkormányzati számlavezetésben és fi nanszírozásban aktív bankok vezetőivel folytatott mélyinterjúk alapján.

A tanulmány a helyi adók szerepét, jelentőségét vizsgálja az önkormányzatok fi nanszírozási rendszerében. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy az adósságkonszolidáció után kialakult új fi nanszírozási forma és a potenciálisan bevezethető új, valamint lényegi változtatások nélkül meghagyott régi helyi adók mennyiben szolgálják a rendszer fenntarthatóságát, segítik-e az önállóbb gazdálkodás felé való elmozdulást. További kérdést vet fel, hogy a feladatfi nanszírozásra való áttérés hogyan változtatja meg az iparűzési adó szerepét a tehetősebb és a szegényebb önkormányzatok vonatkozásában.

Serbia (offi cial: Republic of Serbia) is a landlocked European country situated on the Balkans peninsula. Aft er a period of a relatively strong medieval kingdom, Serbia was occupied by the Ottoman Empire in the 15th Century. In the 19th Century, Serbs fought two revolutions against the Ottomans and fi nally in 1878, the modern Serbian state was internationally recognized on the Berlin Congress. Th e period of Ottoman rule, however, left a huge mark in the country’s folklore, literature, as well as the infl uence of local governments which preserved Serbian culture during this long and dark period (Milosavljević 2005: 52). Serbia had a big role in the First World War, in which it suff ered vast casualties, aft er which the fi rst Yugoslavia was formed. During the Second World War, Serbia was occupied and the communist partisans organized a resistance movement, fi ghting the Nazis as well as collaborators, which led to an outbreak of a civil war which lasted in parallel with the Nazi terror. In 1945, the second Yugoslavia was formed as a federal socialist state and lasted up until the outbreak of a fratricidal war in the 1990s. Th e third Yugoslavia was comprised of Serbia and Montenegro and it was marked by president Milosevic’s authoritarian rule. Aft er the Milosevic’s regime was brought down in 2000, it became a democratic, parliamentarian republic. In 2006, Montenegro left the union and Serbia became an independent country. In 2008, its Southern province Kosovo unilaterally declared independence, which is still not offi cially recognized by the United Nations. Population of Serbia is 7,186,862 (excl. Kosovo), most of which are Serbs (83.3%). Th e most common religious domination is Orthodox Christianity. Nominal GDP of Serbia in 2013 was $42.648 billion (IMF, 2014), and is expected to grow in 2014 at rate of 1% (IMF, 2014). Economy of Serbia is service oriented, as services account for up to 60% of GDP. Its main industries are motor vehicles manufacturing, oil and natural gas, furniture and food processing. Infl ation in 2013 was normal (2.2%), while defi cit remained high at 4.88% of GDP as well as public debt which passed the 60% threshold (IMF 2014). One of the main problems of the Serbian economy is unemployment which is at 22%, as well as corruption, shadow economy and overbureaucratization, accounting for the country’s low ranking on the ease of doing business list (91st in the World; World Bank Group 2014). Serbia is a member state of the Council of Europe and CEFTA and an offi cial candidate for the European Union.

The current public finance system and territorial organization of Croatia emerged during early 1990s when country gained its independence. Croatian public finances and multilevel governance are centralized and are accompanied with fragmented three-tier territorial organization. In the Croatian context this is concretely reflected in three distinctive facts: firstly, 90% of all financial resources are located at the central government level; secondly, public functions are mostly in the hands of central government and thirdly, there are 577 subnational units in Croatia, of which 71% are smaller than 5000 inhabitants (the number which is considered to be the lower limit for providing minimum public services at minimum quality). Additionally, there is an obviously weak fiscal autonomy of subnational units in Croatia and that is exemplified in the fact that the Croatian subnational units have no authority in the taxbase and tax-rate determination except in the area of one tax: rate on the use of public surface (which is less than 1% of subnational revenues). Th e causes of this problematic situation are numerous, but most usually entioned causes are: Croatian War for Independence 1991–1995, inherited centralistic elements from Yugoslavia and political calculations of Croatian political elites. Due to the centralization in Croatia, problems in public service provision and problems of debt and deficit caused by the recession that started in 2008 are mainly on the central government level and not on the subnational level. This fiscally centralized and territorially inefficient structure was addressed through the decentralization policy since 2001, but as the situation largely remained the same, the policy is considered a failure. Previous literature has widely acknowledged this failure, however the question of why and how this policy failed remained mainly unanswered. In order to also answer this important question, this paper uses qualitative methods and demonstrates that the sources of policy failure were twofold: 1. flaws in the formulation stage of the policy, and 2. structural-underlying effects of local political clientelism and centralism present in the system.

The decentralization of public finances in Poland has resulted in the division of tasks between State and Local Government Units (LGUs): municipalities/communes, counties and provinces. Together with the division of tasks, sources of income have been divided. Unfortunately, own incomes granted to local units are not sufficient for the carrying out of those tasks. Since 2014, EU membership has opened up new opportunities for Polish local government funding, especially for investment projects. Also legal acts that create the framework for the public finance system ensure additional sources of income such as non-earmarked transfers and earmarked grants. The aim of this article is to present the system of local fi nance in Poland. Analysis covers the years 2009–2013. Necessary data was acquired from the Ministry of Finance and Polish Statistical Office websites.

A vásárlói igények diverzitása a termékek és szolgáltatások komplexitásának fokozódásához vezetett. Különböző megoldások születtek a termelő- és szolgáltatóvállalatok igényeinek kielégítésére, és különböző ellátási stratégiák állnak rendelkezésre a just-in-case megoldástól egészen a just-in-time vagy just-in-sequence megoldásokig. Ezen ellátási stratégiák egyik alapvető kérdése a gyártani vagy vásárolni kérdés helyes megválaszolása. Jelen munka célja egy olyan harmony search algoritmuson alapuló optimalizálási módszer bemutatása, melynek révén lehetőség van komplex szerelési családfák make-or-buy szempontú optimalizálására. A kidolgozott algoritmus különböző feladatok esetén kerül tesztelésre: TSP, hátizsákprobléma, heurisztikus tesztfüggvények. A kidolgozott modell és módszer alkalmas a gyártó vagy más értékteremtő folyamatokban felmerülő make-or-buy problémák optimalizálására komplex célfüggvények fi gyelembevételével.

A LOST in Services kutatási projekt keretein belül a pénzintézeti – tágabb értelemben véve pedig a szolgáltatási – ellátási lánc folyamatai újraszervezésének módszertani és alkalmazási feltételeivel foglalkozunk. Napjaink pénzügyi közvetítő szolgáltatóinál alaptétel a fogyasztói szükségletek, igények és elvárások kielégítése, valamint az e céloknak alárendelt folyamatfejlesztés. Kérdés, hogyan észlelik a fogyasztók a pénzintézeti folyamatokat, illetve a fejlesztésükre irányuló projekteket, milyen attitűdök alakulnak ki bennük ezek hatására. A vizsgálatunk első fázisában fókuszcsoportos interjúkat készítettünk a fogyasztók körében, a másodikban pedig egyéni mélyinterjúkat folytattunk kereskedelmi bankok szakértőivel. Mindkét oldal meghallgatása megerősítette azt a feltételezésünket, miszerint az emberi tényező az egyik legfontosabb befolyásolója a fogyasztói percepciónak, amely fejlesztése és „kikapcsolása” (informatikai technológiák fejlesztése) egyaránt járható út lehet a jövő pénzintézetei számára. Az interjúk eredményei és a szakirodalom-kutatás után létrehoztunk egy kérdőívet, mely egyrészt további igazolása lehet a fenti megállapításnak, másrészt megismerhetjük a fogyasztói percepciók összetevőit, kiváltó tényezőit és hatásait. A kutatás során gyakorlati vizsgálati eredményeket biztosítunk a percepcionális entrópia csökkentéséhez, és ezáltal a pénzintézeti folyamatok racionalizálását szolgáló módszerekhez.

A szolgáltatási folyamatok felhasználói percepcióra épülő javításának elméleti megalapozása a cikk legfőbb célja. A LOST in Services kutatócsoport eddigi kutatásaiban felmerült fogalmak értelmezése és defi níciója a kutatás összehangolása érdekében kritikus feladat. Ezt célozza meg a cikk az első fejezetekben. Ezt követi a folyamatok belső bizonytalanságának elméleti vizsgálata. Ennek meghatározása után már lehetséges egy hatékony percepcionális bizonytalansági fogalom bevezetése, amely segítségével egy folyamat hatékonysága esetleg anélkül is javítható, hogy magán a folyamaton fi zikailag változtatnánk. Elméleti vizsgálatunk tárgyát képezi az is, hogy hogyan áramolhat végig egy szolgáltatási folyamaton az entrópia, azaz a belső bizonytalanság változása. Okozhat-e ez dominóhatást?

A kutatás korábbi fázisaiban megadott fogalmak, definíciók és összefüggések alapján a fluidumáramlás rendszerére felépíthetünk egy matematikai modellt. A modell szolgáltatja majd a későbbi szimulációs modellhez az elméleti alapot és a modell alapján készíthető el a szükséges számítástechnikai modell. Ebben a cikkben szeretnénk bemutatni az elkészített matematikai modellt. Egy általános modellt hozunk létre, mely a korábban megadott folyamatok mindegyikére alkalmazható lesz, ezért bizonyos mélységnél tovább nem részletezzük. A rendszerben szereplő mennyiségek valószínűségi változók várható értékei. Ennek megfelelően minden mennyiséghez tartozik egy valószínűségi eloszlás, melynek meghatározása empirikus vizsgálatokat igényel és rendszerenként minden elemnél eltérő lehet.

A cikkben megmutatjuk a bevásárlókosár-modellezést, illetve alkalmazását a szolgáltatási folyamatok vizsgálatában. A gyakori vásárlói kosarak felfedezése, a termékek közötti asszociációs kapcsolatok feltárása a kutatók számára egy vonzó téma. Korábbi vizsgálatokban a vevő vásárlásait, a tranzakciókat elemezték termékszinten. A közelmúltban néhány kutatás a termék mennyisége alapján vizsgálja a vevő vásárlásait, tranzakcióit: nem a vevők által választott termékek vagy az ügyfelek által választott szolgáltatások alapján, hanem a vevők által választott termék mennyisége, illetve az ügyfelek által választott szolgáltatások mennyisége alapján vizsgálja a termékek összességében lévő struktúrát, a szolgáltatási folyamatok szervezését. Jelen kutatásunkban az utóbbi szempontból írjuk le a bevásárlókosár-modellezést. A modell formális leírása után megmutatjuk, hogy a vevő vásárlásait, az ügyfél részére végzett szolgáltatásokat ebben a megközelítésben lehet megvizsgálni. Megmutatjuk, hogy a módszert alkalmazni lehet a vevők, az ügyfelek elemzésére, osztályozására is. A megközelítésnek az az előnye, hogy jobban láthatjuk a tranzakciók közötti természetes kapcsolatokat, amelyeket a modell formális leírása segítségével valóban egy részben rendezés, háló jellegű struktúrával lehet jellemezni. Ebben az általánosabb modellben hálóelméleti eszközökkel újravizsgálunk néhány ismert kérdést. A gyakori bevásárlókosarak és az asszociációs szabályok explicit reprezentációja, illetve az azok felfedezésére alkalmas algoritmusok ismertetése után bevezetjük a vásárlóklasszifi káció és a legközelebbi szomszéd módszerének újabb fogalmát. Megmutatunk egy módszert, amely szerint valamely esetben gyorsabban lehet meghatározni a termékkészlet, illetve a szolgáltatási folyamatban lévő csomópontok közötti d-szomszédságot.

A migráció napjaink egyik fontos gazdasági jelensége, elemzése népszerű téma a társadalomtudományi kutatásokban. A kérdést sokféle aspektusból érdemes megvizsgálni; egyik lehetséges és aktuális módja, ha a gazdasági indíttatású munkaerő-áramlást elemezzük. E tanulmány megkísérel a migrációt magyarázó közgazdasági elméletek egy részének bemutatásával rávilágítani a következő problémára: Bár a gazdasági indíttatású migrációs folyamatok motivációs tényezői látszólag egyszerűen feltárhatóak, a migrációra vonatkozó döntések a valóságban sokkal összetettebbek annál, hogy néhány valóban fontos magyarázó tényező kiemelésével a jelenséget általánosan is modellezni tudjuk. A modellek ismertetését és elemzését követően megállapítható, hogy a logikai úton, a közgazdaságtan eszköztárával jól megragadható vándorlási folyamatok a valóságban kevésbé jól működnek. Bár a probléma felismerése önmagában nem újdonság, mondanivalóm alátámasztására cikkemben röviden elemzem a „brit kapunyitást” követő kelet-európai migrációs folyamatok tapasztalatait.

Egy nap az apa felhívja a fiát és azt mondja neki: „Harmincévnyi házasság után anyáddal úgy döntöttünk, elválunk”. A fi a teljesen kiborul: „Ez borzasztó, ez szörnyű! Kérlek, ne tegyétek! Tudjátok mit? Inkább hazajövök, csak kérlek, még ne döntsetek a dologban. Legalább beszéljük meg.” Rövid csönd után folytatja: „Várjatok, felhívom a nővéremet is. Holnapután mindketten ott leszünk. Csak várjátok meg, amíg ezt közösen át tudjuk beszélni.” Ezután az apa: „Rendben, fiam, megígérem. Várni fogunk. Várunk holnaputánig, majd leülünk és megbeszéljük.” Az apa ezután lerakja a telefont, és odafordul a feleségéhez: „Drágám, ebben az évben a gyerekek hazajönnek az ünnepekre, ráadásul fizetik a saját útjukat.” Ez az egyik vicc, amelyikkel Dan Ariely az első előadását kezdi egy Coursera online kurzus keretében. Bár a vicc inkább csak erős közepesnek mondható (ahogy Dan többi előadásnyitó poénja is), de azt jól mutatja, hogy a döntési helyzet, amiben egy adott esetben találjuk magunkat, erősen meghatározza, mit fogunk választani a fennálló alternatívákból. Sőt a helyzet jellemzőinek egészen apró változásai nagy hatással lehetnek a döntéseinkre. A fenti viccben az apa ténylegesen meghatározza a gyermekek döntési terét, Th aler és Sunstein (2011) kifejezésével a választástervezést (choice architecture) gyakorolja. A döntések ilyen helyzetfüggő jellemzőjét próbálja többek között megragadni a viselkedés-gazdaságtan, amelynek egyik legismertebb képviselője éppen Ariely. Úgy is fogalmazhatunk, hogy Dan Ariely a viselkedés-gazdaságtan fenegyereke: mind kísérleteivel, mind írásmódjával, mind előadói stílusával humoros, merész, mondhatni pimasz hangot üt meg a tudományos diskurzusban. Munkája, amely amellett, hogy rendkívül szórakoztató, egyben nagyon tanulságos és informatív is, különösen azok számára, akik érdeklődnek a gazdasági döntések és a viselkedés, a pszichológia és a szociálpszichológia határvillongásai iránt. Mindezt pedig úgy teljesíti, hogy közben tanulmányai a legrangosabb folyóiratokban jelennek meg. Mivel már több éve követem a szerző munkáit, melyeket gyakran használok fel a tanításhoz is, nagyon örültem, amikor 2014 tavaszán második alkalommal is meghirdette a MOOC kurzusát A Beginner’s Guide to Irrational Behavior címmel.

El presente trabajo de investigación analiza los factores determinantes en la valoración de los activos numismáticos de oro. Para conocer las características principales que influyen en la valoración de este activo, hemos elaborado un modelo de regresión lineal múltiple para los activos numismáticos de oro de tipo histórica de todas las calidades existentes, emitidos por EEUU desde 1900 hasta 2008 para el período 2003-2008.

El mercado de los bienes de colección se ha considerado históricamente como una alternativa de inversión segura, más si tenemos en cuenta el marco actual de inestabilidad económica al que el mercado financiero se encuentra sometido. Ante esto, nuestro trabajo de investigación tiene como objetivo analizar el mercado europeo de arte, y así poder establecer cuál es la situación actual del mismo, la tendencia futura tanto de éste como de los bienes que lo componen y determinar si es una opción fiable de inversión. Para lograr este objetivo, realizaremos un análisis comparativo de la tendencia del mercado de arte con el índice financiero inglés FTSE100, ya que el mercado británico de arte es el más grande de Europa con un 64% de cuota como demostraremos más adelante. Realizado este análisis, procederemos a analizar la tendencia de dicho mercado del arte mediante un modelo de simulación, a través del cual determinaremos no sólo la tendencia del mismo sino también la tendencia de los bienes que la componen. Demostrando finalmente que este mercado se ha convertido en una opción fiable de inversión.

La literatura apunta que los factores organizativos pueden favorecer o retardar la puesta en práctica del enfoque de orientación al mercado (OM) en la firma. Este trabajo sugiere un conjunto de aspectos referentes a la alta dirección que pueden incidir en el grado de OM de las organizaciones objeto de estudio. La investigación ha tenido lugar en el marco de una muestra formada por firmas industriales. A tenor de los resultados logrados, el compromiso de la alta dirección con los valores orientados al mercado constituye un factor fundamental para desarrollar comportamientos orientados al mercado. De la misma forma, la aversión al riesgo de la gerencia fomenta la OM de la organización.

Este trabajo tiene por objetivo la construcción de un modelo estructural capaz de explicar cómo se construye la lealtad de los consumidores respecto al canal online de la banca. Para ello se han identificado en la literatura dos variables relacionales en marketing como posibles predictoras de la lealtad, la calidad de servicio proporcionada por el proveedor financiero a través del canal electrónico y la satisfacción del usuario. Con carácter previo a la estimación del modelo estructural, se han validado las escalas de todas las variables consideradas. La muestra utilizada se compone de 404 individuos de entre 16 y 74 años, residentes en España y que han utilizado en alguna ocasión la banca online para resolver sus necesidades financieras. Para la construcción de los instrumentos de medida se han empleado los análisis factoriales a nivel exploratorio y confirmatorio. Para la contrastación de las hipótesis causales, la modelización de ecuaciones estructurales. Los resultados demuestran una importante influencia de la calidad y la satisfacción en la generación de lealtad del cliente. En particular, muestran fuertes relaciones directas entre la calidad y la satisfacción y entre la satisfacción y lealtad e indirecta entre la calidad y lealtad.

La elaboración de distintos modelos enfocados a reducir en gran medida los elevados niveles de incertidumbre a la hora de seleccionar a deportistas de cara a incorporarlos a un determinado equipo, ya sea para ocupar una sola demarcación (Gil Lafuente, 1999) o varias posiciones indistintamente (jugador polivalente) (Gil Lafuente, 1999), son análisis que hemos venido realizando en los últimos años. Estos estudios se han realizado una vez obtenidos los datos necesarios con respecto a una plantilla completa, pudiendo asignar a cada posición del sistema táctico aquellos jugadores que cumplían mejor, en un preciso momento, las condiciones necesarias para cada demarcación (Gil Lafuente, 1999). Pero es cierto que aún teniendo la posibilidad de obtener grandes resultados gracias a la utilización de los algoritmos propuestos (Gil Lafuente, 2002), esto podría resultar infructuoso si el máximo responsable del equipo optara, por el motivo que fuera, por cambiar la manera de jugar del conjunto, pasando, por ejemplo, de un sistema de ataque a un juego defensivo. Asimismo esto sucedería si con respecto a los fichajes, éstos se hubieran producido teniendo en cuenta exclusivamente un tipo de juego, ya que el día que (por propia convicción o porque las circunstancias obligaban a ello) se cambiara el sistema, la plantilla existente, meticulosamente preparada y seleccionada para jugar de una determinada anera, podría resultar poco útil. Por ello, nuestra propuesta permitirá facilitar a los responsables técnicos de un equipo, el fichaje de jugadores cercanos a lo que se podría considerar ideal, no sólo para un sistema de juego, sino para varios, pudiendo así, adaptar el número de deportista que se considere, ya sea dos, tres o el número que se decida de variantes técnicas, priorizando, si fueran necesario, en alguno de ellos, e incluso exigiendo unos mínimos indispensables en una u otra manera de jugar. De este modo, el jugador contratado habrá sido elegido, no sóloporque se acerca el máximo posible al jugador ideal para uno o varios esquemas tácticos, sino también por serlo para otras eventuales opciones estratégicas, asegurándonos así los mínimos indispensables para cada una de ellas.