Az elmúlt években egyre több empirikus kutatást publikáltak a munkaerőhiánnyal kapcsolatban itthon és külföldön. Jelen írás célja, hogy bemutassa a munkaerőhiány vizsgálatának lehetséges forrásait, mérési módszereit, továbbá a mérési módszerek alapján kapott hazai és nemzetközi kutatási eredményeket. A munkaerőhiány egyrészt statisztikai adatok, mutatószámok, másrészt munkaerőpiaci kutatások segítségével mérhető. A mutatószámok közül az üres álláshelyek aránya és a munkanélküliségi ráta felhasználásával szerkesztett Beveridge-görbe alkalmas arra, hogy szemléltesse a kvalitatív és/vagy kvantitatív munkaerőhiány előfordulását. Az adatok alapján az Európai Unió egészét tekintve kvalitatív, Magyarországon pedig kvalitatív és kvantitatív munkaerőhiányról beszélhetünk. A munkaerőpiaci felmérések szerint Magyarországon és a környező országokban a munkaerőhiány széles körben előforduló jelenség, de az eredmények általánosíthatósága számos esetben korlátozott. Emellett vannak matematikaistatisztikai elemzéseket is tartalmazó kutatások a témában, amelyek bizonyos tényezők (például vállalati jellemzők, innovatív tevékenység, HR-politika) és a munkaerőhiány közötti kapcsolattal foglalkoznak. Egyelőre viszonylag kevés összetett elemzéssel lehet találkozni, azonban ezek kiindulópontot adhatnak további kutatásokhoz, amelyek hozzájárulhatnak a munkaerőhiány hatékony kezeléséhez.