A 2008. évi világméretű pénzügyi és gazdasági válság, valamint a 2010-ben Európában kirobbant szuverén adósságválság az eurózóna több országának gazdaságát megrendítette, és ezeket az országokat a fi zetésképtelenség határára sodorta. Mindez nem okozta az eurózóna egészének válságát, még akkor sem, ha néhány tagállamban maga az eurózóna konstrukciója, illetve az euró bevezetése is hozzájárult a válság kialakulásához és súlyosbodásához. A szuverén adósságválságok sokkal inkább tekinthetőek részben országspecifi kus problémák által okozott aszimmetrikus sokkhatások következményének. A monetáris unió egyben tartása alapvető érdeke az Európai Uniónak. Az utóbbi években számos intézkedés, szabályozás született ennek jegyében. Időközben az eurózóna bővülésének is szemtanúi lehettünk, 2015. január 1-jén Litvánia már az eurózóna 19. tagja lett. Görögország pénzügyi helyzete továbbra is kritikusnak mondható. A 2015-ös görög választások ismét növelték az eurózónából történő görög kilépés valószínűségét, így a monetáris unió jövője, egyben tartása újra aktuális kérdéssé vált. A tanulmány az alábbi kérdésekre keresi a választ: Mennyiben járultak hozzá a monetáris unió egyben tartására hozott intézkedések a válságból való kilábaláshoz, a monetáris unió stabilizálásához, megerősítéséhez? Hogyan értékelhető a monetáris unió működése és jövőképe 2015-ben? Milyen előnyei és hátrányai lennének Görögország eurózónából történő kilépésének az eurózóna és a mediterrán ország szemszögéből?