A Budapest Gazdasági Főiskola zalaegerszegi Gazdálkodástudományi Karán lezajlott Medic Sphere kutatási projekt egyik fő célja a jelenleginél kedvezőbb kimenetek feltárását, jobb eredmények elérését, illetve a kedvezőtlen tendenciák felismerését, rosszabb kimenetek elkerülését lehetővé tevő, egészség-gazdaságtani megközelítésen alapuló esetfüggő és betegközpontú döntési modellek kidolgozása volt. Elsősorban a költség-haszon elemzés technikáját igyekeztünk alkalmazni, amely mind a költségeket, mind pedig a hozamokat pénzértékben fejezi ki. A hasznosságelemző kutatócsoport olyan módszerek megismerésével, illetve kifejlesztésével foglalkozott, amelyek lehetővé teszik az egészségügyi termékek és szolgáltatások, valamint ezek különböző jellemzői által generált, a páciensek által érzékelt hasznosság mérését és pénzben történő megragadását. Ez a tanulmány a conjoint analízis egy olyan változatát és ennek elvi alkalmazását mutatja be, amelynek során – az ilyen típusú elemzésekben megszokott rangsorok vagy pontértékek helyett – a beteg rezervációs árait használjuk a preferenciarendezés kialakítására. Az eredmények felhasználásával a beteg jelenlegi kezeléséből kiindulva a betegszintű költségek és hasznok változatásait összevetve az egészség-gazdaságtanban elterjedt döntési térkép felrajzolásával támogathatjuk a terápiás alternatívák kiértékelését. A dolgozat az egészség-gazdaságtani elemzés típusainak rövid áttekintésével kezdődik, kiemelve a pénzértéken való értékelésre törekvő költség-haszon elemzés (cost-benefit analysis, CBA) legfontosabb jellemzőit. A következő rész módszerünk mikroökonómiai hátterét vázolja fel, majd a fogyasztói preferenciákat leginkább, illetve legkevésbé befolyásoló termékjellemzők feltárására kidolgozott, a piackutatás területén több évtizede alkalmazott conjoint technikát mutatjuk be, amely rohamosan terjed az egészség-gazdaságtani elemzésekben is. Az általunk kidolgozott elvi modell – amelynek alkalmazását egy fiktív példával szemléltetjük – annyiban tér el a hagyományos conjoint módszerektől, hogy hasznossági pontértékek helyett a beteg különböző kezelési alternatívákhoz tartozó rezervációs árait használjuk. A páciensről betegprofilt készítünk, amely jelzi, hogy a terápia egyes jellemzői mennyire fontosak a számára, s melyek lennének azok a változ(tat)ások, amelyek hasznosságérzetét, életminőségét akár pozitív, akár negatív irányban jelentősen befolyásolják. A hasznosságelemzés eredményeit összekapcsoljuk a kezelési alternatívák betegnél jelentkező költségeivel, s egy döntési térkép segítségével megmutatjuk, melyek a beteg szempontjából a jelenlegihez képest kedvező és melyek a kedvezőtlen választások.