A külkereskedelem meghatározó szerepet játszik a magyar gazdaságban. Az áruexport a GDP-nek több mint a 80 százalékát teszi ki, s a kivitel volt (az Európai Unióból érkező transzferek mellett) a magyar gazdaság legfontosabb dinamizálója az utóbbi 6-7 évben. A hazai exportszektor és az import is gyökeres átalakuláson ment keresztül az elmúlt két és fél évtizedben. A cikk ezeket a változásokat mutatja be, kizárólag az áruforgalom alakulását vizsgálva. A szolgáltatás-külkereskedelem – bár növekvő szerepet játszik a világkereskedelemben és a magyar külkereskedelemben is – nem témája. Az írás alapvetően leíró jellegű, és négy részből áll. Az első rész vázolja a világkereskedelem tendenciáit és átalakulását a II. világháború végétől napjainkig. A második rész hosszú idősorokat igyekszik bemutatni, a statisztikai számbevétel változásai miatt gyakran csak tendenciaszerűen jelezve a magyar külkereskedelem helyét a világkereskedelemben, az áruszerkezet, a relációs szerkezet módosulását, a külkereskedelem egyenlegének alakulását. A harmadik rész a hazai exportszektor globális értékláncokba való beágyazottságát, kivitelünk hazai hozzáadottérték-tartalmát vizsgálja. A cikk rövid összegzéssel zárul, amelyben gazdaságpolitikai, külgazdaság-politikai ajánlásokat teszünk.