A TDM- (turisztikai desztinációk menedzsmentje) rendszer hazai építkezésének – számos gyengesége: szűk körű földrajzi lefedettsége, fejlesztési folyamatainak lassúsága, szakmai és pénzügyi kompetenciáinak elégtelenségei ellenére – vitathatatlan sikere, hogy megerősítette a desztinációkban mint cél- és fogadóterületben való gondolkodás, tervezés és cselekvés hazai gyakorlatát. A TDM-ek meghonosították az üzleti, az állami-önkormányzati és a civil szféra közötti együttműködés kultúrájának alapjait, s jelentős marketingtevékenységeket indítottak el, egyre inkább igazodva a turisztikai és marketingtrendek kihívásaihoz. A hazai desztinációmenedzsment-szervezetek elmúlt évekbeli működéséről számos tanulmány született, az országos szakmai szervezet és egyetemi kutatóműhelyek adtak értékelést róluk (Lőrincz–Raffay–Hajmásy 2014) vagy fogalmaztak meg stratégiai javaslatokat számukra a nemzetközi tapasztalatok, összehasonlítások alapján (Sziva 2010; Piskóti 2013, 2014). Láthatóan sok a tennivaló a hatékony desztinációmenedzsment, desztinációmarketing érdekében, de elkezdődött, s egyre több szakmai anyag elemzi a menedzsment, a marketing hatékonysági, hatásossági kérdéseit. A fejlesztések, piacbefolyásolásai eszközök mellett a mérési törekvések is megjelentek, számos értékelő- és mutatórendszert vázoltak fel (turisztikai komplex mutató, versenyképességi modellek, elégedettségmérés, imázsprofil, márkaértékelés stb.), amelyek többnyire egymástól függetlenül születtek, s ma még nem képeznek egységes kontrollingrendszert, logikailag, módszertanilag nem épülnek következetesen egymásra. Jelen tanulmány arra tesz kísérletet, hogy felvázolja a desztinációmarketing meghatározó tevékenységi, szakmai modelljeit, bemutassa a nemzetközi és a hazai mérési kezdeményezéseket, a közöttük meglévő szakmai-logikai kapcsolódásokat, s javaslatot tegyen egy hatékony, integrált desztinációs mérési-értékelési rendszer kereteinek kialakítására. Ennek alapján megvalósítható egy olyan, a desztinációk kompetenciáit, versenyképességét, imázsát, márkaértékét és a turistaelégedettséget mérő kutatási program, amely jól segítheti a tervezési döntéseket és a gyakorlati lépéseket, s szinkronizálható a mikroszintű mérésekkel.